Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - KILÁTÓ - Rumschöttel, Hermann: Levéltárépítés ma – tapasztalatok, irányzatok, perspektívák / 66–79. o.

sorban a belső, házon belüli működési terület és működési folyamat rendszeréről van szó, aminél a következőket kell figyelembe venni:

39 — a beszállítás, az előzetes rendezés, az őrzés, az igazgatás, a közforgalom és a technika működési területeinek világos elhatárolása és a lehető legjobb elrendezése ; — összetartozó területen a térelrendezésnél a működési folyamatok figyelembevétele a szervezet legjobb működése és a funkcionálisan összetartozó területek közötti távolság csökkentése céljából; — a működési egységek és a helyiségek összeegyeztethetősége; — rugalmasság és bővíthetőség minden működési területen; — a helyiségek és működési egységek egymás mellé rendelésénél a levéltárak korlátozott számú személyi állományának figyelembevétele (multifunkcionális munkahelyek). A funkcionalitás másik fontos szempontja a levéltár telepítésének helye. Az 1945 után létesített közlevéltárak többségére jellemző az irattárképzőkhöz való közelség, a levéltárhasználók számára való kényelmes elérhetőség és a város adminisztratív, kulturális, valamint tudományos központjához közel eső székhely. Annak következtében, hogy a központokban nagyon nehéz alkalmas telkeket találni, az elmúlt években a levéltárakat szükségszerűen a városok peremére telepítették. Ez esetben előnyként tüntették fel a könnyebben megszerezhető telkeken kívül a kisebb mérvű környezetszennyezést, a jó parkolási feltételeket és a kedvezőbb bővítési lehetőségeket. Ez az érvelés azonban egy kicsit mindig kényszeredetten hangzik. Ha a levéltár ugyanis nem csupán holt anyag őrzési helye, hanem a közösség adminisztratív, kulturális és tudományos életének eleven része, akkor oda tartozik, ahol ez az élet zajlik. b) A működési terület építészeti egységbe foglalása A levéltárakra rótt feladatok gazdaságos, gyors és célszerű teljesítése az egész működési terület, az összlevéltári anyag és a teljes személyzet egy épületben való elhelyezését feltételezi. A helykihasználás hatékonysága, az ember és anyag közötti közlekedési távolság csökkentése és a működési költségek optimalizálása iránti igény a különböző működési területek összeillő integrációját érvényesítő kompakt épületegyüttesek megvalósulását eredményezi. Az egy épületen belüli megoldás az építkezés, a klímatechnikai, valamint a berendezés és technikai felszerelés beruházási költségeit lényegesen mérsékli, az épületüzemelési költségek a hőkisugárzás csökkenése miatt alacsonyabbak, a személyzet működése hatékonyabb. Az anyag épségét veszélyeztető (klímaváltozás, környezeti ártalom, mechanikai károsodás) levéltári anyagszállítások elkerülhetők. c) Optimális raktározási feltételek (állagmegőrzés, biztonság) A levéltáros feladatai közül a hosszú távú biztonságos megőrzésről való gondoskodásnak, a tartós állományvédelmet érvényesítő iratőrzési felelősségnek van kiemelkedő jelentősége.

40 Az állagmegőrzés elsőrendű levéltári feladat. Éppen ezért a levéltáros által a levéltári épületékkel szemben támasztott elengedhetetlen követelmények közé tartozik, hogy az védelmet nyújtson az állomány károsodását előidéző külső fizikai, kémiai, biológiai és mechanikai behatásokkal, valamint az eltulajdonítás lehetőségével szemben. A modern raktározási technika garantálja még, hogy: 70