Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - KILÁTÓ - Rumschöttel, Hermann: Levéltárépítés ma – tapasztalatok, irányzatok, perspektívák / 66–79. o.

modern levéltárépületeknek szentelt XXXI. kötete

25 és sok, levéltártechnikai kérdéseket is tekintetbe vevő RAMP-tanulmány.

26 Az újabb, levéltárépítés-technikai tapasztalatcserék fórumaként szolgáló szakkongresszuso'k és továbbképzések közül itt csak példaképpen utalunk az „Archive Buildings and the Conservation of Archivál Matériái" címmel Bécsben 1985-ben megrendezett szakember-találkozóra,

27 a koblenzi Szövetségi Levéltárban 1987-ben tartott levéltárépítészeti szemináriumra,

28 a Nemzetközi Levéltári Tanács 1991-ben New Yorkban rendezett „Seminar on Research in Preservation and Conservation" című szemináriumára

29 vagy a levéltárügy technikai kérdéseivel foglalkozó maribori/marburgi, ill. radenci központ (most: a Levéltártudomány Nemzetközi Intézete) levelező tagjainak éves találkozóira.

30 Az idézett bécsi szakembertalálkozó ajánlását követve a Nemzetközi Levéltári Tanács 1988-ban a levéltárépítés és levéltárfelszerelés kérdéseivel foglalkozó saját bizottságot hozott létre, amely Michel Duchein elnökletével ez idáig háromszor ülésezett, és amely magát a levéltárosok és építészek közötti közvetítőnek, valamint a levéltárépítés-technikai fejlődés kritikai megfigyelő testületének tekinti.

31 E helyütt kell említenünk a már idézett maribori levéltártechnikai központot is, amely nemrégiben jelentette meg a főként levéltártechnikai bibliográfiát tartalmazó folyóiratát, az Atlanti első számát.

32 A képzés területén is figyelmet szentelnek a levéltárépítés- és felszerelés kérdéseinek. Mind a marburgi levéltáros iskolában, mind a müncheni bajor levéltáros iskolában vannak oktatási rendezvények a felsőfokú és középszintű levéltári szolgálatra való felkészítés részeként.

33 b) Levéltári közreműködés a levéltári épületek tervezésében és kivitelezésében Egy levéltárépítési eljárás megtervezése és kivitelezése többnyire levéltáros, építész, építészeti hatóság és finanszírozók együttműködése során valósul meg. Ezen kívül politikai tényezők, a levéltár felettes szervei, a műemlékvédelmi hatóságok vagy a nyilvánosság is befolyást gyakorolhatnak. összességében bonyolult küzdőtérről van szó, gyakran egymással szembeszegülő érdekekkel. Ebben a viszonylatrendszerben a levéltárosra ma már nem csupán a kívánságok, óhajok megfogalmazásának szerepe vár, akit a tanácskozásokon a technikai szakértők és az építészek megmosolyognak, s aki végül megszenvedi az ilyen kooperáció eredményét. Mint tárgyaló partnert rendszerint komolyan veszik, az alapvető döntések már nemcsak jelenlétében, hanem különösen az építész és a levéltáros egyetértésében születnék. Ezek a megállapítások mindenekelőtt a konkrét tervezés és kivitelezés fázisára érvényesek. Az építészpályázatokon megmutatkozott, hogy a zsűrizéskor nem minden bíráló biztos vette kellően figyelembe a levéltári szakmai megfontolásokat és követelményeket. Az együttműködés ott érvényesül a legjobban, ahol minden résztvevőnek a saját kötelességszerű érdekeiről világos és szakmailag megalapozott elképzelése van, ahol a másik illetékességét és feladatait jogosnak ismerik el, a megoldásokhoz kompromisszumkészséget mutatnak, és ezek végül is minden lényeges kívánság kielégítéséhez vezetnek. Mivel a levéltárépítésnek levéltártudományi és gyakorlati, építészeti, gazdasági, valamint politikai szempontjai vannak, a felelősök megfelelő kompromisszuma soha sem lehet szükségmegoldás, hanem a lehetséges legjobb megoldás. A lényeg vonatkozásában nem adódhat alá- és fölérendeltség, A levéltárosnak meggyőzően kell megfogalmaznia a maga levéltári szakmai követelményeit: a működés területét és a működés folyamatát, az állagfenntar68