Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - Gombos János: A Koháry-Coburg család besztercebányai családi levéltára / 35–41. o.

A Koháry-Coburg család besztercebányai családi levéltára Témám, a dél-alföldi szlovákság XVII—XVIII. századi „előtörténetének", a Felvidékről az Alföldre több megyén át vezető útjának feltárásához, a nagyarányú délrevándorlás körülményeinek vizsgálatához több levéltárból, sóik és sokféle fondból kell az „információmorzsákat" összeszedni. Az anyaggyűjtő munka során a legsokszínűbb és egyben legfontosabb források a hajdani vándorló, szökevény jobbágyok „útjába esett" területek birtokosainak irathagyatékai. Eme levéltárák sorában fontos láncszem a Koháry-Coburg család levéltára, amely az előbbiekhez hasonlóan a dél-alföldi szlovákság, a Dél-Alföld újranépesedéséne'k történetével kapcsolatban is őriz dokumentumokat. A Koháry-Coburg levéltár fontosságát az is hangsúlyozza, hogy a család birtokai azon a területen feküdtek a XVII—

XVIII. században (Gömör, Hont, Kishont, Pest, Nógrád és Heves-Külső-Szolnok megyék), aEonnan zömében a Dél-Alföldre (Békés, Csanád és Csongrád megyék) jöttek, illetve ahol közbülső állomásként hosszabbrövidebb ideig tartózkodtak a szlovák jobbágyok. Ugyanakkor a Koháry-család mindenkori feje Hont megye örökös főispánja volt a XVII. század végétől kezdve, és ily módon fontos megyei iratok is kerültek a családi levéltárba. Szemben más hajdani felvidéki földesúri családok (mint az Eszterházy, Balassa, Batthyány, Beniczky stb. családok) levéltáraival, a Koháry családé egyike a leggazdagabb, az évszázadok viharait legjobban átvészelt levéltáraknak. A XVII —

XVIII. századi felvidéki jobbágyélet a legsokoldalúbban maradt fenn az őrizetében lévő iratok lapjain. A Koháry-család kiterjedt birtokait és magas, főnemesi rangját a Habsburgoknak tett katonai és politikai szolgálatai jutalmaként szerezte. A Hont megyei Koháry-család első ismert tagja a köznemesi sorú Koháry Imre volt.

1 A XVI. század második felében Korpona város kapitánya és Csábrág várának parancsnoka. Fia, Péter a XVII. század elején a török elleni harcban tüntette ki magát. A király katonai szolgálataiért őt és utódait bárói címmel és Érsekújvár kapitányságával jutalmazta 1616-ban. A XVII. század húszas éveiben a csábrági és szitnyai uradalmakat előbb zálogba, majd 1629-ben II. Ferdinánd adománylevelével örökös birtokába adta, amellyel a későbbi nagy kiterjedésű Koháry-birtokok alapját vetette meg. Koháry Péter halála után a birtokok örököse fia, I. István lett, aki katonai érdemeiért előbb a füleki vár örökös kapitánya, majd 1661-ben Balassa Ferenc halála után Hont megye főispánja lett. Balassa Judittal kötött házassága révén megszerezte a Balassa-család kecskeméti birtokának egy részét és a djvényi (Nógrád megye) uradalomban lévő birtokokat. 1657-ben Wesselényi Lászlótól zálogban bírta a rimaszécsi (Gömör megye) uradalmat 60 000 tallérért, a füleki uradalmat (Nógrád megye) 29 000 rhénesi forintért, amelyeket 1669-ben II. István meg is vásárolt 60 000 tallérért. 35