Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - Ujlaky Zoltánné: A mezőgazdasági törvényes érdekképviselet kérdései a Horthy-korszakban: a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tükrében / 3–17. o.

mint 50 csak az országos jellegű egyesületek száma mezőgazdasági vonatkozásban és ezrekre megy, — beleértve a vidéki egyesületeket is, — az olyan gazdakörök száma, amelyek tulajdonképpen sehová se tartoznak".

48 Ilyen körülmények között teljesen tükrözte a kamarában tevékenykedők rezignáltságát az egyik kamarai tag hozzászólása a TMK 1943. július 2-i közgyűlésén, aki egyetértését fejezte ki az érdekképviseleti reform szükségességével kapcsolatban, mert, hogy ők is sóvárogva gondolnak egy jól működő kamarai szervezetre, mivel most a különböző szinteken hozott határozatok senkire se kötelezőek, még magukra a kamarai tagokra sem.

49 Hogy végül is konkrétan mikor és milyen indokkal került le napirendről a mezőgazdasági érdekképviseleti reform ügye, az további kutatásokat igényel. Az viszont tény, hogy a két világháború között a mezőgazdasági kamarák létrehozása nem hozta meg a remélt eredményeket. Lényegében nem sikerült — nem is sikerülhetett — a kamarákban az agrártársadalomban meglévő különböző rétegek érdekeinek egyeztetése, e rétegek érdekeinek hatékony képviselete sem, bár részsikereket gyakran fel tudtak mutatni. Az agrártársadalom önkéntes alapon létrejött hagyományos érdekképviseleti szervezetei fennmaradtak, s nem egyszer hatékonyabbnak bizonyultak a hivatalos érdekképviseletnél. JEGYZETEK 1 E szervezetekről részletesen olvasható: Erdei Ferenc—Pataky Ernő: Termelői szervezetek a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésében. Agrártörténeti Szemle 1957. 3—4. sz. és A földművelésügyi szakigazgatás története 1867—1948. Szerk.: Dr. Pataky Ernő. Bp. 1970., valamint: Szakács Kálmán: Mezőgazdasági munkásérdekképviselet 1896—1944. Kiadta a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete. 1981. 2 Varga László: Mezőgazdasági törvényes érdekképviselet. Tiszántúli Gazdák, 1934. 1. sz. 3 A 8470/1924. M. E. sz. rendelet úgy intézkedett, hogy 1925. jan. l-jétől kezdve a földbirtokosok és földbérlők földadójára 2% mezőgazdasági kamarai illeték rovandó. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (a továbbiakban TMK) közgyűléseinek és igazgató választmányi üléseinek jegyzőkönyvei. IX. 265/a. 9. cs. 1924. nov. lg. vál. ülés jkv. 1925től a kamarák addigi állami támogatása megszűnt. A TMK úgy határozott, hogy a törvényesen előírt 8% helyett 10%-ot adnak át az alsó szintű mezőgazdasági bizottságoknak, mivel tulajdonképpen itt dől el az eredményesség. Uo. 1925. ig. vál. ülés jkv. 4 A sorsolást az igazgatóválasztmányi ülésen az elnökség végezte. A sorsolás előtt választói kategória és törvényhatóságok szerint csoportosították a kamarai rendes és póttagok nevét. HBML. IX. 265/a. 11. 1931. őszi ig. vál. ülés jkv. 5 Az 1931-es kamarai választások alkalmával éppen ilyen indokok alapján akadályozták meg, hogy Holló János, az SZDP debreceni helyi csoportjának kiküldötteként bekerüljön a TMK-ba. HBML. IX. 265/a. 3. cs. 1931. nov. 23-i kgy. jkv. és A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége debreceni helyi csoportjai képviselőjének felszólalása. HBML. IX. 265/a. 4. cs. 1933. dec. 1-jei kgy. jkv. Szakács Kálmán: i. m. 441—442. o. 6 Vö. a TMK 1931. nov. 23-i közgyűlésének ide vonatkozó adataival. HBML. IX. 265/a. 3. cs. 7 HBML. IX. 265/a. 10. cs. 1927. tavaszi ig. vál. ülés jkv., Uo. őszi ig. vál. ülési jkv., Tiszántúli Gazdák 1936. jún. 26., továbbá HBML. IX. 265/a. 11. cs. ig. vál. ülési jkv. 5684/1931. I. 3. Ig. vál. hat. 8 Varga László: Mezőgazdasági törvényes érdekképviselet. Tiszántúli Gazdák, 1934. 1. sz. 9 Tiszántúli Gazdák c. lap. 1935. 1. szám. 10 Uo. 5. szám. 11 Tiszántúli Gazdák, 1934. 1. szám. 12 Uo. 1935. 19. szám. 13 Uo. 1937. 16—17. szám. 14 A javaslatokról, s azoknak a fogadtatásáról az igazgatóválasztmány előtt számolt 15