Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - Ujlaky Zoltánné: A mezőgazdasági törvényes érdekképviselet kérdései a Horthy-korszakban: a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tükrében / 3–17. o.

be a kamarai igazgató 1936 őszén. HBML. IX. 265/a. 13. cs. 1936. nov. 25-i igazgatóválasztmányi ülés jkv. 15 Az 1937-es törvény az I. érdekcsoportba sorolta a mezőgazdasági munkások és cselédek mellé a 0—3 kh-s törpebirtokosokat is. A második kategóriában így a 3—10 kh-s kisparasztok maradtak. A III—

IV. választói csoportbeosztás változatlan maradt, viszont külön választották az V.-t, amelybe az 1920-i törvény szerint minden 100 kh-n felüli birtokos, vagy birtokok használói és haszonbérlői is beletartoztak. 1937-ben már célszerűnek tartották elfogadtatni itt is azt a nyilvánvaló tényt, hogy külön kategóriát jelentenek a 100—500 kh-asok és az 500 kh-on felüli birtokkal rendelkezők. Tiszántúli Gazdák, 1937. 16—17. sz. 16 A TMK 1937. évi tavaszi rendes közgyűlésén a Keletmagyarországi Gazdatiszti Kör nevében felszólaló Kiss Dénes szerint: „A gazdatiszti kamarának ilyetén való megoldását mi gazdatisztek nem csak helyesnek nem tartjuk, de egyenesen sérelmesnek véljük magunkra nézve, mert ezzel az Országos egyesületnek a működését teljesen megbénítják." HBML. IX. 265/a. 5. cs. 17 HBML. IX. 265/a. 13. cs. 1936. nov. 25-i igazgatóválasztmányi ülés jkv. 18 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara évkönyve és jelentése 1936. és HBML. IX. 265/a. 5. cs. 1937. évi dec. 22-i kamarai közgyűlés jkv. A körzetek központjai a következők voltak: Szeghalom, Biharnagybajom, Kába, Kisújszállás, Kemecse, Csenger és Fehérgyarmat. 19 HBML. IX. 265'a. 5. cs. 1937. dec. 22-i kgy. jkv. 20 Pl. a kereskedelmi és iparkamarák életében már korábban sor került a vagyonos elemeknek kedvező új választási törvény, az 1934. évi XX. te. megalkotására. Ld. erre: Sárközi Zoltán: A Bp.-i Ker. és Iparkamara hivataltörténete. Levéltári Szemle 1967. 1. sz. 76—77. 1. és ugyanő: a Bp-i Ker. és Iparkamara repertóriuma. Bp. 1969. 8. 1. HBML. IX. 265/a. 5. cs. 1938. dec. 19. kgy. jkv. 21 1934-ig a TMK-nak 125 rendes választott tagja volt. Az 1934. július 6-i ig. vál. ülés határozata értelmében a TMK-nak 175 választott rendes tagja lett törvényhatóságonként a következő megoszlásban: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 35 rendes és 10 póttag, Hajdú vármegye 20 rendes és 10 póttag, Bihar vármegye 20 rendes és 10 póttag, Szatmár, Bereg és Ugocsa k. e. e. vm 20 rendes és 10 póttag, Szabolcs és Ung. k. e. e. vármegye 20 rendes és 10 póttag, Szabolcs és Ung. k. e. e. vármegye 35 rendes és 10 póttag, Békés vármegye 30 rendes és 10 póttag, Debrecen sz. kir. város 15 rendes és 10 póttag, HBML. IX. 265'a. 12. cs. 1934. júl. 6-i ig. vál. ülés jkv. 5040/1934. Ig. vál. 2. sz. határozat. 22 A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással vagy közfelkiáltással történhetett. A TMK-ban a közfelkiáltással történő választás volt a szokásos, az 1930-as években mindössze 1 alkalommal van tudomásom a titkos szavazásról, ami kapcsolatban volt a Debrecenben folyó várospolitikai küzdelmekkel. De pl. az országos kamarai tagok választására mind az 1920-as, mind az 1937-es törvény titkos szavazást írt elő. 1920:XVIII. te. 29. § és 1937:XVII. te. 51. §. 23 Az igazgatóválasztmány választási csoportok szerinti összetétele a következőképpen alakult 1938-ban a TMK-ban: I. mezőgazdasági munkás, cseléd és törpebirtokos 2 II. 3—10 kh-s birtokos 2 III. 10—30 kh-s birtokos 3 IV. 30—100 kh-s birtokos 4 V. 100—500 kh-s birtokos 5 VI. 500 kh fölötti birtokos 6 VII. gazdatisztek 3 hivatalos rendes tagok közül 3 24 A tiszántúli földbirtok viszonyokról: Tóth Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas években 1929—1939. Bp. 1982. 11—17. old. 25 Tildy Zoltán felszólalása a kamara 1935-ös őszi közgyűlésén. HBML. IX. 265/a. 5 cs 26 HBML. IX. 265/a. 5. cs. 1938. december 19-i kgy. jkv. 27 Örökös tiszteletbeli tag pedig az elnökség és az igazgatóválasztmány javaslatára Kállay Miklós, báró Vay László, a kamara 2 korábbi elnöke és Beszterczey Gábor volt alelnök lett. Uo. 28 Szuhay Miklós: Állami beavatkozás a magyar mezőgazdaságban a második világháború idején. Közgazdasági Szemle 1959/7. és Berend—Szuhay: A tőkés gaz16 •; %