Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - MÉRLEG - Feiszt György: Zalai gyűjtemény. Művelődéstörténeti tanulmányok 1990. Zalaegerszeg, 1990 / 93–94. o.

Zalai Gyűjtemény 31. Művelődéstörténeti tanulmányok 1990 Zala Megyei Levéltár kiadványa. Sorozatszerkesztő: Gyimesi Endre. Szerkesztő: Turbuly Éva. Zalaegerszeg 1990. 372 p. A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozata, a Zalai Gyűjtemény 1990-ben már a 31. kötetével örvendeztette meg olvasóit. Jubileumi kiadványnak is tekinthetnők ezt a kötetet, de nem kiadványsorozati sorszáma, hanem a kultúrtörténeti tanulmányok közreadásában lefoglalt helye (10.) alapján. A kezdetben „Tanulmányok", majd a „Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból" címen nyolc kötetben megjelentetett munkák nemcsak a megye kultúrtörténetének áttekinthetőségét tették lehetővé, hanem a rendszeresen jelentkező szerzők révén egyrészt az állandóságot, másrészt a részkutatások együttláthatóságát is biztosították. Azt, hogy a kötet összefoglaló címe immár „Művelődéstörténeti tanulmányokra" változott, remélhetőleg a kiadványsorozat szerkesztőinek közös elhatározását tükrözi, és az egy témakörbe tartozó tanulmányok kötetté szerkesztése véglegessé teszi a korábbi kissé körülményes és a más megyékben dolgozó kutatók tanulmányai miatt nem is mindig indokolt cím elhagyását. A kötet 14 tanulmányt tesz közzé. Köblös József Zalalövő és környékének középkori településtörténetét támogatja meg 49 Mohács előtti oklevél adataival. Az előző kötetben megjelent forrásközlés folytatása ez az anyag és a kívülálló számára nem világos teljesen, hogy milyen apropóból került terítékre éppen Zalalövő és környéke? Mit takar ez az elhatárolás: tájegységet? középkori territóriumot? nemzetségi birtokot? a szerző speciális érdeklődését? Vagy ilyen módon várható más zalai területek feltárása, esetleg a kiadatlan zalai helytörténeti lexikonhoz gyűjtött oklevelek közlése kezdődött el? Bükéi Irén, Kapüler Imre és Sasfi Csaba egy kérdéskört, a deákos műveltségű zalai értelmiség történetének egy-egy szeletét vizsgálták az idő és a tér más-más síkjain. Bilkei a késő-középkor litterátusainak egyetemjárását áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy a megye kulturális életének központjai a megyei hiteleshelyek, a zalai és a kapornaki konvent voltak. Kapiller a zalai származású diákok kőszegi gimnáziumba iratkozásának statisztikai adataiból vont le figyelemre méltó következtetéseket. Sasfi ugyanezt tette a keszthelyi gimnáziumnál, de az ő munkája a 19. sz. első felének teljes diákságát vizsgálta minden részletre kiterjedő társadalomszociológiai szempontból. A tanulmánykötet irodalmi blokkját négy tanulmány képviseli. Németh József mintegy folytatja a már korábban a középkori irodalmi emlékeket áttekintő tanulmányait és plasztikus képet rajzol a megyei nemesség könyvhöz, irodalomhoz való viszonyáról, a megyében élő és tevékenykedő tollforgatók munkásságáról. Ezt a képet kiválóan illusztrálja Cséby Géza Dukai Takách Judit kéziratos versfüzeteit ismertető írása. 93