Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - KILÁTÓ - Krajewska, Hanna: A Varsói Régi Iratok Levéltárának története és iratállománya / 81–86. o.

HANNA KRAJEWSKA A Varsói Régi Iratok^Levéltárának története és iratállománya A Varsói Régi Iratok Levéltára a legrégibb lengyel levéltár. Ennek a tudományok és a társadalom számára nagyon értékes intézménynek a története Friedrich August varsói herceg 1808. szeptember 2-án kibocsátott dekrétumával vette kezdetét, amelynek alapján az általános levéltárat államunk és népünk több évszázados történelme legfontosabb dokumentumainak őrzőhelyeként hívták életre. A levéltár alapfunkciója, ahogy Feliks Lubienski, alapításának kezdeményezője írta, a lengyel nép „minden ódon, hajdankori emlékének" gyűjtése. A dekrétum értelmében a levéltár őrzésébe kerül minden bírósági, közigazgatási, hadi, pénzügyi, rendőrségi és diplomáciai iratgyűjtemény, amely „fontosnak és a nyilvánosság számára érdekesnek számít".

1 A dekrétum hatásköre az egykori Lengyelország hivatali iratainak egészére kiterjedt, és elrendelte, hogy a levéltár az állam és hivatalai legfontosabb iratait kell, hogy őrizze. A kezdeti periódusban az iratgyűjtemény két nagy részlegből állt: az egykori Lengyelország hatóságainak irataiból, és a felosztás utáni porosz hatóságok irataiból.

2 A régi lengyel iratok részlegében a többségükben a varsói kastélyban lévő egykori királyi levéltárból származó dokumentumok jelentették a legrégebbi és legértékesebb részt. 1808-ban Berlinből nyerték vissza őket. Ezeket a dokumentumokat a királyi matrikulák titkos levéltárának, vagy egyszerűen titkos matrikuláknak (könyveknek) nevezték. E levéltár másik irategyüttesét Lengyelország Sziléziához, Brandenburghoz, a Német Lovagrendhez fűződő kapcsolatainak, valamint a XIII—

XVIII. századi belső viszonyoknak dokumentumai képezték. A királyi matrikulákat nyilvános matrikuláknak is nevezték. A kisebb és nagyobb Lengyelországra vonatkozó kancelláriai levéltár egy sor gyűjteményből állt Össze. Ilyenek a beírókönyvek, kancellári- és esküdtkönyvek, pecsétek, országgyűlésés referenstörténeti könyvek, a királyi javak felügyeleti könyvei.

3 A litván matrikulák 29 másolati kötetből, a pápai követség (nuntiatura) iratai 183 kötetből állnak 1578-tól 1794-ig.

4 A porosz iratok külön, több mint 30 000 kötetnyi terv- és térképállománya a legterjedelmesebb részt alkotja. A berlini Főigazgatóság regisztratúrája Kelet-, Dél- és Üj-Poroszországgal foglalkozó tartományi osztályainak (departement) és egy sor szakhatóságnak az iratait tartalmazza. A XIX. században a levéltári állomány folyamatosan növekedett. Sok irat, amely a régi lengyel állományhoz tartozott, a tyzlai egyezmény után visszakerült Berlinből, valamint 1809 után Ausztria visszaadta a lengyel regisztratúrákat.

5 A XIX. század elején Varsó város könyveit és iratait is őrizetbe vette és beépítette állományába a főlevéltár. Majd a bankbizottságok, sok város és a feloszlatott kolostorok anyaga is tulajdonába került.

6 Ilyen módon jelentős, több Fordította: Turbuly Éva 81