Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

ború sújtotta országokban. Vatikáni forrásokra és a világegyházban folytatott gyűjtésekre támaszkodott. Itthoni (budapesti) „közege", azaz az adományok kezelője az Actio Catholica, személy szerint Mihalovics volt. Ezzel szemben az ún. Nemzeti Segély a kommunisták által irányított szervezet volt, amely élvezte a hatalom és a szovjetek támogatását is. A segélyezés a politikai harc egyik eszközévé is vált. 86 A Manréza a jezsuiták által vezetett lelkigyakorlatos ház, amely Budán működött. 87 Praeorator: előimádságos könyv, olyan könyv, amely egy-egy egyházmegyében használatos, szokásban levő imákat, litánia szövegeket tartalmazza. 88 Lásd a 10. sz. jegyzetet! 89 Foreign Service: külföldi szolgálat. 90 Ravasz László budapesti lelkész, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke 1921— 1948, 1936-tól a Zsinat és Konvent püspökelnöke. Raffay Sándor a bányai evangélikus egyházkerület szuperintendense. A budapesti érseki helynök Witz Béla prépost-kanonok 1943—1950. 91 Helyesen Sacré-Coeur (franciául, Szent Szív). Hivatalos neve Szent Szív Társaság (Religiosae SS. Cordis Jesu), leányneveléssel foglalkozó női rend. Magyarországon ekkor két házuk volt: a XIV. Ajtósi Dürer sor 21. alatt a Philippineum nevű leánygimnázium, ált. iskola és tanulóotthon (később a pártfőiskola, ma az ELTE épülete), illetve a VIII. Mikszáth Kálmán tér 1. alatt a Sophianum nevű leánygimnázium, ált. iskola és tanulóotthon (később a Lenin-Intézet, jelenleg a Piarista Gimnázium). 92 opressio (helyesen oppressio): erőszak. 93 per viam facti: a tények kényszere miatt (alatt). 94 enciklika: pápai körlevél. 95 A jegyzőkönyv általunk ismert példányánál a memorandum nincs mellékelve. 96 Tildy Zoltánról, a Független Kisgazdapárt elnökéről van szó, aki foglalkozására nézve református lelkész volt. A megjegyzés tónusa jól érzékelteti Mindszenty mentalitását. 97 Helyesen Demokrata Néppárt. Részletesen lásd a 39. jegyzetet. 98 Nyilván a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontról van szó. 99 Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök 1944 december végén Debrecenben írásban is elismerte Kerkai Jenőnek adott okmányban a Keresztény Demokrata Néppárt működésének engedélyezését. Lásd Izsák Lajos: Id. mű, 19. old. 100 A KDNP (DNP) lapja 1945—1949 között végül is Hazánk címmel látott napvilágot, de megjelenése igen rendszertelen volt. 101 Gróf Pálffy József koroncói (Győr megye) földbirtokos, báró Apor győri püspök unokaöccse volt. 1939-től kormánypárti mandátummal országgyűlési képviselő. 1943—44 folyamán a püspök javaslatára fogadták el a szerveződő kereszténydemokrata párt vezetőjének. Házassági ügye válás, illetve második házasság. (Jellemző, hogy ez mértékadóbb volt, mint a politikai szempont a püspökök előtt.) Lásd Gergely Jenő: A Keresztény Demokrata Néppárt előtörténete 1936—1944. Műhely (Győr) 1984. 1. sz. 102 A párt nevében 1944 októbertől 1945 tavaszáig a „keresztény" az interkonfesszionális jellegre utalt. 1945 tavaszától ez a jelző is elmaradt, és csak a néppárt-jelleget hangsúlyozták. (Természetesen emellett több kísérlet is volt exkluzív katolikus párt gründolására.) 103 Erre az együttműködésre 1945 őszén a budapesti törvényhatósági, majd a nemzetgyűlési választásokon sor is került a Független Kisgazdapárt és a DNP Barankovics-vezette szárnya között. (Ez utóbbi kisgazdapárti listán indult, két mandátumot szereztek.) A párt Pálffy-vezette irányzata a Polgári Demokrata Párthoz csatlakozott. 104 Helyesen: KIF: Katolikus Iskolai Főhatóság, amelyet az 1930-as évek második felében állított fel a püspöki kar azzal a feladattal, hogy valamennyi katolikus egyházi iskola egyházi főfelügyeleti szerve legyen. 105 Mátrai Gyula volt 1944—1948 között a prímási irodaigazgató (kancellár). Gergely Jenő 96