Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - MÉRLEG - Lakos János: A közös minisztertanács 1896–1907. évi jegyzőkönyvei. Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der Österreich-ungarischen Monarchie 1896–1907. Bearbeitet von Éva Somogyi unter Mitarbeit von Inge Sieghart. Bp., 1991 / 97–99. o.

A közös minisztertanács 1896—1907. évi jegyzőkönyvei Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreich-ungarischen Monarchie 1896—1907. Bearbeitet von Éva Somogyi unter Mitarbeit von Inge Sieghart. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991. LXXXVIII + 595. p. (Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreichischungarischen Monarchie 1867—1918. Bánd V.) A Levéltári Szemle 1989/2. számában Waltraud Heindl és Stefan Malfer már beszámolt az osztrák és magyar történészek azon kétoldalú vállalkozásáról, amely az Osztrák Birodalom 1848—1867 közötti minisztertanácsa, ill. az Osztrák—Magyar Monarchia 1867—1918 közötti közös minisztertanácsa jegyzőkönyveinek kiadását tűzte ki célul. A 60-as évek második felében két bizottság alakult. Az első osztrák történészekből Helmut Rumpler professzor elnökletével az 1848—1867 közötti, a második magyar történészekből Ember Győző akadémikus elnökletével az 1867 utáni jegyzőkönyvek megjelentetésének biztosítására. Azóta az első bizottság ért el nagyobb eredményt: a 80-as évek végéig az osztrák forrásanyag tekintélyes része 10 kötetben publikálásra került. Jóval lassabban haladt a közös jegyzőkönyvek ügye. A hét kötetre tervezett sorozatból most az 1896—1907 közötti évek anyagát felölelő V. kötet készült el Somogyi Éva gondozásában, Inge Sieghart közreműködésével. Komjáthy Miklós 1966-ban már közreadta az első világháború időszakában keletkezett jegyzőkönyveket. A további kötetek felosztása: I. 18^67—1871, II. 1872—1879, III. 1879—1883, IV. 1883— 1895, VI. 1908—1914, VII. 1914—1918. Az eredeti jegyzőkönyveket a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban (Politisches Archív) őrzik, másolatuk hozzáférhető a Magyar Országos Levéltár filmtárában. A közös minisztertanács keletkezését, jogállását és működését ismerjük Komjáthy Miklós említett művéből. A testület tanácskozásain — a dualista államberendezkedés kialakított rendjének megfelelően — elsősorban a Monarchia egészét érintő ún. közös ügyekről (külügy, hadügy és az ezekre vonatkozó pénzügy) esett szó. E kérdésekben meghatározó döntéselőkészítő fórum volt a közös minisztertanács. Szervesen betagolódott az uralkodó, a bécsi és a budapesti parlamentek és kormányok, valamint a közös ügyek tárgyalására a két állam országgyűlése által kiküldött bizottságok (delegációk) döntési mechanizmusába. Somogyi Éva kötete bevezető tanulmányra és a jegyzőkönyvek közlésére tagolódik. A bevezető tanulmány hét fejezetből áll. Közülük az elsőben a közös minisztertanács adott időszakbeli hivataltörténetét, míg a többiben a testület elé került fő ügycsoportokat elemzi a szerző. Bár a történeti irodalom már sokoldalúan foglalkozott a tanulmányban tárgyalt kérdésekkel, s így viszonylag kevés új ismerettel találkozunk, mégis — a hivataltörténeti megközelítésből és a^ konkrét minisztertanácsi ügyek elemzéséből adódóan — néhány eddig ismeretlen vagy kellő figyelemre nem méltatott összefüggés is az olvasó elé tárul (pl. az osztrák és a magyar kormány eltérő viszonya a konkrét kérdésekhez). Somogyi Éva — Komjáthy korábbi megállapításaira is támaszkodva — mindenekelőtt a közös minisztertanács jogállását és összetételét tisztázza. A ki97