Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - Szögi László: Adatok a Habsburg monarchián belüli egyetemi peregrináció történetéhez, 1790–1850 / 13–40. o.

az orvosok azonban csak néhány szemesztert hallgattak Prágában, majd más egyetemre mentek tovább. Prága jellegzetessége, hogy valamennyi birodalmi egyetem közül itt iratkoztak be legtöbben a bölcsészeti karra, a hallgatók közel egynegyede. Itt tehát többen nemcsak előkészítő jelleggel tanultak a karon, hanem jobban is elmélyedtek az ide tartozó tudományokban, mint pl. Görgey Artúr, aki a kémiát hallgatta a 40-es években Prágában. Rendkívül sajátos az is, hogy igen sokan (64-en) csak rendkívüli hallgatóként iratkoztak be, elsősorban a Bölcsészeti Kar nyelvi kurzusaira. így pl. rabbinövendékek héber nyelvet, prágai kereskedőtanulók pedig olasz, francia vagy angol nyelvet tanultak az egyetemi tanfolyamokon.

25 Érdekes adat, hogy a prágai Polyteohnikumba az ott tanulók több mint 15%-a iratkozott be, s közülük igen sokan egyszerre hallgatták az ottani Bölcsészeti Kar óráit és a Műegyetem előadásait. A morvaországi Olmützbe a 17—18. században igen sok magyar járt, a város akkor még jezsuita egyetemére. A líceumi rangú főiskola iránt korszakunkban csökkent az érdeklődés, de főleg az északnyugati megyékből (Pozsony, Nyitra) több mint 120-an ezt a várost választották tanulmányaik székhelyéül. Olmützben viszonylag sok volt a teológus, de a többség a gimnázium vagy a bölcsészet elvégzése után továbbindult egy-egy nevesebb univerzitás felé.

26 A Monarchia legkeletibb egyetemén, Lembergben viszonylag sok magyarországi születésű hallgató iratkozott be. A 361 fő jelentős része a Felvidék lengyel- és szlováklakta megyéiből érkezett Galíciába. Figyelemre méltó, hogy az erdélyi magyar és szász diákok számára a földrajzi közelség ellenére sem volt különösebben vonzó Lemberg, mindössze heten (1,94%) jöttek a fejedelemségből. A lembergi hallgatóság így is a peregrinusok 4%-át teszi ki, s így a birodalmon belül a harmadik a magyar hallgatók létszáma tekintetében. Lemberg iránt a legnagyobb érdeklődés a napóleoni háborúk lezárása után mutatkozott. Két évtizeden keresztül évente 15—20 új hallgató jelentkezett az egeytemre, de 1835 után az érdeklődés rohamosan csökkent, és a 40-es években már igen kevés magyarországi hallgató tanult Lembergben. A krakkói egyetemen korszakunk legelején csak néhány teológus hallgató tanult. 1805 és 1809 között Krakkót az akkor a Habsburg birodalomhoz tartozó Nyugat-Galícia központi egyetemévé kívánták fejleszteni és ez a szándék a hallgatói érdeklődés növekedésében is megnyilvánult.

27 1809 és 1846 között Krakkó hivatalosan nem tartozott a Monarchiához, és 1812 után gyakorlatilag elhanyagolhatóvá vált a Krakkóba irányuló peregrináció. A birodalom olasz tartományaiban Padova és Pavia egyetemére szinte kizárólag orvostanhallgatók jutottak el, általában olyanok, akik korábban már hallgatták Prágában vagy főleg Bécsben az orvosi stúdiumokat.

28 Az 1816-ban Triesztben újjászervezett olasz tannyelvű Hajózási és Kereskedelmi Akadémiára csak a szabadságharc előtti években érkeztek magyarok. Ekkoriban a kialakuló magyar hajógyártás első szakemberei jutottak el a kikötővárosba.

29 Külföldi hallgatók a magyarországi felsőoktatási intézetekben A 19. századi „magyar" peregrináció vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külföldi egyetemjárás többoldalúságának, kölcsönösségének kérdését. A vizsgált korszakban a magyarországi felsőoktatási intézmények egyikének sem volt jellegzetesen magyar nemzeti karaktere. Az ország egyetlen egyetemén, Pesten, 1848-ig döntő többségében latin nyelven tanítottak, sőt voltak német nyelvű kurzusok az orvosi karon, s így a Habsburg birodalom más tartományaiból minden nehézség nélkül iratkozhattak be Pesten a „külföldi" diákok. Néhány fakultáson ugyan már tartottak magyar nyelvű előadásokat, de a 26