Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Bikki István: Folyamatosság és átalakulás a szakigazgatás szervezetrendszerében és a jogban Magyarországon, 1945–1949 / 41–47. o.
nöki Tanácsára szállt át. 3 Ez a jogosítvány annyival volt több a kormány régebbi felhatalmazásainál, hogy lejáratának napja sem volt meghatározva, sőt saját törvényhozása által alkotott törvényt is módosíthatott. A felhatalmazás (hiánya persze később sokszor nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy törvényhozási tárgyba tartozó kérdésben alkosson jogszabályt. 2. Folyamatosság a jogban „A magyar jogfejlődésben sem egyszerre, egycsapásra történt meg a régi, a felszabadulás előtti jog hatályon kívül helyezése és az új, szocialista jogszabályok kialakulása, hanem hosszabb folyamat eredményeként." 4 — állapította meg Kovács Kálmán. Igen gyakran előfordult, hogy önmagukat túlélt jogi normák formális hatályon kívül helyezésére csak akkor került sor, amikor valójában alkalmazásukról már szó sem volt. így csak az 1946: IV. te. szüntette meg a főudvarnagyi bíróságot, az 1946: XII. te. a volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági vagyonjogi és öröklési szabályok hatályát. Az 1946: XIX. te. helyezte hatályon kívül a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályokat. Az 1947. január 14-én kihirdetett 1947. IV. te. szüntette meg a magyar nemesi és főnemesi rangokat és címeket. A bevett és elismert vallásfelekezetek közötti különbségeket pedig az 1947: XXXIII te. szüntette meg. Csak az 1948. XXXV. tc-vel történt meg a volt királyi család alapítványi vagyonának állami tulajdonba vétele, a kiváltságos haszonélvezeti jogokat pedig az 1948. LIII. te. számolta fel. A formálisan hatályban maradt jogszabályoknál azonban jelentősebbek azok, amelyeket a felszabadulás után is használtak. A népbíróságokra vonatkozó jogszabályok, valamint ítélkezési gyakorlatuk azt mutatta, hogy a régi jogi normákat az új jogalkalmazók alkalmazták. A 81/1945. ME r. és az 1440/1945. ME r., illetve a rendeleteket törvényerőre emelő 1945: VII. te. nemcsak a háborús és a népellenes bűncselekmények fogalmát határozta meg, hanem a népbíróságok hatáskörébe utalta az 1878: V., az 1921: III. és az 1930: III. tc-ben meghatározott egyes bűncselekmények feletti ítélkezést is. 5 Emeljük ki a fenti tc-k közül „az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről" szóló 1921: III. tc-t. Míg az 1946: VII. te. hatályon kívül nem helyezte, a népbírósági jog hatályát fenntartotta és a népbíróságok alkalmazták. A népbíróságok szintén alkalmazták az 1940: XVIII. tc.-t, sőt Tasnádi Nagy András volt házelnök terhére — többek között — az 1920: I. te. megsértését is felrótták népbírósági perében. 6 1945 után hazánkban hatályban maradtak a miniszteri felelősség korábbi szabályai. A köztársasági államformáról rendelkező 1946: I. te. megtartotta a parlamenti bíráskodás jogintézményét. Az 1949: XX. tv. 27. §-a a miniszteri felelősségről úgy rendelkezett, hogy a „felelősségre vonás módját külön törvény szabályozza." Az alkotmány hatálybalépését követően e törvény megalkotására nem került sor. Volt olyan felfogás, hogy ezzel tulajdonképpen továbbra is hatályban maradt az első független magyar felelős minisztérium alakításáról szóló 1848: III. te 7 1950-ben a Btk. különös részére vonatkozó tervezet készült, de az 1950: II. te. elfogadásával hatályba lépett Btk-val együtt nem került elfogadásra. így az új szabályozás végül a régi különös részi rendelkezéseket lényegében nem érintette. 8 * * * 43