Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Dóka Klára: A Görgényi Református Egyházmegye levéltára / 24–31. o.

rályi kastély, a Ceausescu-korszak vezetőinek pihenőhelye. Szép kastélyokat találunk Sáromberkén és Gernyeszegen is, mindkettő egykor a református egyház megszervezésében fontos szerepet játszó kegyúr, a Teleki család tulajdona volt.

14 Az egyházmegye központja, Szászrégen a legfiatalabb szász városnak tekinthető. A 13. században települt, és az 1660-as években kapott különösen nagy jelentőséget Erdély történetében. A városban már a 16. század második felében elterjedt a reformáció lutheri ága; az evangélikus szászok közé a 18. század elején katolikus magyarok, majd szintén magyar anyanyelvű reformátusok telepedtek. A román ortodox egyház csak a jelen században erősödött meg. A város lakossága 1848-ban kb. 5000 fő volt, azonban a szabadságharc idején nagy károkat szenvedett, és a népesség csak 1873-ra érte el ismét az 5000 főt.

16 1863-ban szabad királyi város, 1876-ban rendezett tanácsú város lett, az első világháború után egyesült a nála kisebb Magyarrégennel. A szászrégeni református egyházközség csak 1817-ben alakult, jelenlegi temploma 1889-ben, Alpár Ignác tervei szerint épült.

17 A korabeli egyházigazgatási gyakorlatnak megfelelően az egyházmegyei székhely nem volt állandó, és csak a 19. század első felében került Szászrégenbe. Az iratanyagot általában a mindenkori megyeszékhelyen őrizték. A költözködések ellenére viszonylag nagy mennyiségű — 43,48 folyóméter irat maradt fenn, ami magyarországi összehasonlításban is jelentősnek számít. Ennél több egyházmegyei iratot ugyanis csak a Békés-Bánáti (46,84 fm), a HevesNagykunsági (54,50 fm) és az Abaúji (45,30 fm) Egyházmegyék levéltárai őriznek, rendszerint nem is egy telephelyen.

18 Szászrégenben a legkorábbi dokumentum — Bocskai István levele — 1605ből származik, melyet egy 18. század elejétől vezetett partiális jegyzőkönyvbe másoltak, a legelső eredeti iratok pedig az 1730-as évektől maradtak fenn. Rendszeres egyházlátogatásokra 1737-től került sor, melyek jegyzőkönyvi anyaga 1885-ig hiánytalanul megtalálható. Tematikai bontásban a levéltár a következő főbb irategységeket foglalja magában: — felsőbb rendelkezések — egyházlátogatási jegyzőkönyvek — egyházmegyei tanács és közgyűlés iratai — törvénykezési iratok — egyház-közigazgatási iratok — számadások — egyházközségekre vonatkozó iratok.

19 Az erdélyi előírásoknak megfelelően az egyházmegyei levéltár gyűjtötte az anyakönyvek másolatait, azonban e fontos forrásanyag ma már hiányzik a gyűjteményekből. Az 1953—1954. évi rendelkezések értelmében ugyanis az egyházközségek eredeti anyakönyveit az állami anyakönyvezés megindulásáig állami levéltárba kellett adni,

20 amit következetesen végre is hajtottak.

21 Ezt követően — időhatároktól függetlenül — elvitték az egyházkerületi levéltárakból a másolatok teljes gyűjteményét is.

22 A Görgényi Egyházmegye iratainak rendezése a 19. század folyamán megkezdődött és a fontosabb dokumentumokról 1857-ben lajstrom készült.

23 Az egyes iratfajtákat már ekkor kútfőkbe sorolták, és az ekkor még nem iktatott iratok lajstromozása e beosztás alapján történt. Az esperesi hivatal, a számvevőség, a pénztári hivatal az 1870-es évektől a levelezés megnövekedése és a dokumentumok biztonságosabb őrzése céljából iktatókönyveket nyitott, ezek azonban csak a nyilvántartást, nem az iratok későbbi visszakeresését szolgálták. A következő rendezésre 1911-ben került sor, amikor az addigi kútfők szá26