Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Varga J. János: Kísérlet az "Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" című reformtervezet megvalósítására, 1689–1723 / 3–17. o.

A Commissio kapta a feladatot, hogy rendezze a birtokügyeket Magyarország mindazon részein, amelyek egykor a Hódoltsághoz tartoztak, illetve közvetle­nül a török uralma alatt állottak. Minthogy a király a felszabadító háború meg­kezdése előtt csupán 12 vármegye fölött rendelkezett, a többi viszont közvetve vagy közvetlenül török fennhatóság alatt állott, az ország legnagyobb részében az Űj szerzeményi Bizottság szabályozta a birtokviszonyokat. A Commissio ket­tős feladatot látott el: félszólította a birtokosokat, hogy igazolják, milyen jog­címen bírják földjüket, akár művelte azt jobbágy, akár pusztán feküdt, és meg­határozta a váltságösszeget, amelyet az tartozott megfizetni, aki igazolta tulaj­donjogát. Ellenkező esetben le kellett foglalnia a jószágot a kincstár számára. 36 A Bizottság az 1683 óta visszaszerzett területeket mind új szerzeménynek mi­nősítette. Birtokosaival nem egyenként alkudott meg, hanem vármegyénként vetette ki az átalány váltságösszeget, amelyet azután a megye osztott ki jószá­gaik arányában azok között, akiknek birtoklevelét rendben találta. A fegyver­váltságot ugyancsak a megye gyűjtötte összes és fizette be a Kamarának. 37 A „ius armorum" mértékét I. Lipót 1688. december 9-én kelt rendelete állapí­totta meg, amely szerint a birtok értékének 10 százalékát képező összeg kifize­tése után adható vissza a föld korábbi tulajdonosának. A jószág értékének meg­határozására egy 1696-ban készült hecsü-tarif a szolgált, amely a legapróbb rész­letekig tartalmazta az ingó és ingatlan javak forintban kifejezett értékét, vár­ható jövedelmeit, figyelembe véve a házhelyet, belső gazdaságot — annak leg­kisebb tartozékait is —, kertet, szántóföldet, rétet, legelőt, szőlőt és erdőt. 38 A tulajdonjogilag tisztázatlan területek értékesítését Kollonioh Lipót hama­rosan elkezdte, ezt kívánta elősegíteni — említett — 1689-es önkényes rende­lete. A „ius armorum" lehetetlenné tette, hogy magyar kisnemes a neoaquista területen földbirtokhoz jusson, mert sem tőkével, sem kölcsön vételi lehetőség­gel nem rendelkezett. Ellenben a főúr adós is maradhatott, vagy a vételár egy részét elkönyvelhették korábbi szolgálatainak jutalmaként. A főnemesek egy része így hatalmas területeket vehetett birtokba a neoaquisitán, anélkül, hogy ezt a komplexumot bárhol is megszakította volna kisnemesi jószág vagy városi terület. A Kamara nem jutott számottevő bevételhez az új szerzeményi földek el­idegenítésével, inkább adósságait törlesztette eladományozásukkal. A magyar főnemesek mellett fokozottan érvényes ez az idegenek esetében: a háborús évek­ben az udvar számára hitelt nyújtó hadiszállítókat és katonatiszteket ugyanis földbirtokkal kárpótolták. Lipót Baranya vármegyét jelölte ki a győztes tábor­nokok jutalmazására, ahol Aeneas Caprara grófnak 90 000, a hősi halált halt Friedrich Veterani tábornok örököseinek 70 000, Savoyai Eugén hercegnek 80 000 forint értékű birtokot adományozott. Részben ugyancsak tartozás fejében ke­rült a Jászkun Kerület a Német Lovagrend kezére 1702-ben 50 000 forintért. 39 A másik kedvezményezett birtok(vissza)szerző — az „Einrichtungswerk" szellemének megfelelően — a római katolikus papság volt. Kollonich Lipót kez­deményezésére I. Lipót kilenc pontból álló pátenst bocsátott ki 1701. április 9­én, amelynek negyedik pontja a következőket tartalmazza: „Mindazok a ma­gyar egyházi javak és jogok, még a jelenleg királyi fiskusnak kezén levők is, melyek a múlt századokban a magyar egyházi és világi klérust jó joggal illet­ték ... mihelyt oklevelekkel kellőleg igazolták ... a magyar klérus kezébe át­adandók örök tulajdonul és használatul.. ." 40 A rendelet mentesítette az egyhá­zat a fegyverváltság megfizetésétől, csupán azt kívánta, hogy a papság a fegy­verjog elismeréséül és a megszüntetett bandériumállítási kötelezettség fejében a tized tizedrészét szolgáltassa be a Kamarának, amelynek egyúttal legyen elő­joga a tizedet bérbe venni a háború szükségletei szerint. 41 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom