Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Varga J. János: Kísérlet az "Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" című reformtervezet megvalósítására, 1689–1723 / 3–17. o.

volt akadálya annak, hogy Kollonich kérésére VIII. Sándor pápa 1689 novemberében kiállítsa számára a kinevező brevét, amelyben őt a munkácsi egyházmegyében és Magyarország más részem lakó görög katolikusok apostoli helynőkévé nevezte ki. I. Lipót, királyi kegyúri jogánál fogva, 1690 márciusában adományozta a munkácsi püspökséget de Camelis atyának a hozzá tartozó jövedelmekkel — és az „Einrichtungswerk"-ben a görög szertartású püspököknek megállapított évi 600 forintnyi személyi fizetéssel —, továbbá azzal a feltétellel, hogy a pápa és a király iránti köteles hűségen túl, engedelmességet tanúsít megyés püspökének, az egri püspöknek is.

15 De Camelis hivatalba lépésétől kezdve minden munkácsi püspök királyi kinevezésében ott szerepelt ez az alárendeltségi feltétel, jóllehet egyházjogi szempontból nem állja oneg a helyét, mert kánonellenes az, hogy az egyik püspök a másiktól függjön. Honnan került ez a clausula de Camelis és utódai kinevezési okiratába? Az „Einrichtungswerk" Eeclesiasticum fejezetének 4. pontjából. Ez ugyanis azt ajánlotta az uralkodónak, hogy általában a görögkatolikus püspököket, de a munkácsi püspököket különösképpen helyezze a római katolikus megyés püspök fennhatósága alá, „hogy a suffraganeusöknak megyéikben semmiféle tant, szertartást vagy ténykedést meg ne engedjenek, amelyek az unióval ellenkeznének, vagy pedig a király és az állam érdekeinek ártalmára lehetnének."

16 Az Erdélyben élő román ortodoxok unióját Bárányi Pál László jezsuita készítette elő, aki álruhában bejutva a fejedelemségbe, gyulafehérvári plébánosként működött. Ö indította el az előzetes tárgyalásokat Teofil erdélyi vladika és a Habsburg-kormányzat között az 1690-es évek elején. Térítő munkáját Szentiványi Márton és Hevenesi Gábor támogatták, akik kidolgozták az egyesülés alapelveit, nem teológiai kérdésekhez, hanem a római pápa főségének elismeréséhez kötve a csatlakozást. Politikai és társadalmi távlatokat I. Lipót 1692. évi pátense adott az uniónak, amikor az uniált papságot rendi kiváltságokkal ruházta fel. Ilyen előkészítés után, Szentiványi és Hevenesi feltétele alapján mondta ki Teofil püspök az 1697. évi zsinaton, hogy a gondjaira bízott erdélyi görögkeleti egyház, amennyiben papjai társadalmi és gazdasági kiváltságokban részesülnek, egyesül a római egyházzal. 1699 elején királyi oklevél nyilvánította ki, hogy az unióra lépő görögkeleti vallásúakat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a katolikusokat. Teofil vladika utóda, Atanasie Anghelt 1700-ban, ünnepélyesen megrendezett zsinaton, több mint 1500 pap jelenlétében bejelentette az uniót. Az újonnan létesült görög katolikus egyház, az „Ecclesia Catholica graeci ritus unitorum" jogviszonyát I. Lipót 1701. évi dekrétuma szabályozta, kimondva, hogy a görög katolikus egyháznak és tagjainak a katolikus egyházzal és tagjaival azonos jogokat biztosít, a román papokat pedig felmenti mindenféle jobbágyi szolgálat és adófizetési kötelezettség teljesítése alól.

17 Nem járt sikerrel Kollonichék térítő szándéka az ország déli részén. Pedig a Szerémségben és Szlavóniában Jány Ferenc szerémi püspök többrendbeli kísérletet tett arra, hogy az ottani és a Dunántúlon élő — székesfehérvári, döbröközi, simontornyai, ozorai és pécsi — szerbek unióra lépjenek. Átmeneti siker után (1690) Arzén Cernojevic ipéki patriárcha közbelépésére valamennyien visszatértek a görögkeleti egyházba.

18 Az unióra való törekvés az ország változóban lévő etnikai összetételével is összefüggött: a magyar, horvát, szlovén, osztrák és szlovák lakosság mellett ruténok, románok és szerbek vándorlása indult meg a töröktől visszafoglalt, általuk korábban sosem lakott területen. A felszabaduló Magyarország népsűrűsége vészesen megcsappant a szomszédos országokhoz és tartományokhoz viszonyítva,

19 a betelepülőkre tehát szükség volt. Az egykori végvári vonalakon túlra szorult magyar parasztokat vonzotta az Alföld síkságának, s a Délkelet6