Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Lőrincz Zsuzsa: Magyar honos munkások Németországban: adatok a berlini követség munkásgondozó hivatalának működéséhez / 3–12. o.

LÖRINCZ ZSUZSA Magyar honos munkások Németországban Adatok a berlini követség munkásgondozó hivatalának működéséhez 1942 második felében Berlinben közvetlenül a követség irányítása alatt önálló hivatalt állítottak fel, amelynek legfőbb feladata a Németországba kiközvetített magyar ihonos mezőgazdasági és ipari munkások gondozása volt. A hivatal megalakítását a szükség erőszakolta ki. Korábban többféle megoldással kísérleteztek, mert a Németországban munkát vállalók gondozásának nehéz problémáját kívánták megoldani. Jó hagyománya volt Magyarországon már a weimári Németország idejében is a németországi elhelyezkedésnek, a németországi tanulmányutaknak, jóllehet más indokokból és főleg más rétegekből kerültek ki a távozók. Az 1931-ben Genfben aláírt szerződés biztosította magyar állampolgároknak Németországba a beutazást, a szabad letelepedést és a kereskedelem, ipar stb. területén ugyanazokat a jogokat, amelyek a legnagyobb kedvezményben részesülő német állampolgárokat illették meg. Munkaerőknek Németországba vándorlása, főleg a szellemi élet területén jelentős volt a weimari Németország teljes összeomlásáig. Hitler uralomra jutása után mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban változás állott be. Különösen szembetűnő ez 1936 után, amikor a német háborús készülődés új szakaszába lépett, amikor már a háború közvetlen előkészítését szolgálta a gazdasági élet. Magyar honos mezőgazdasági és ipari munkások Németországban A minisztertanács 1939. I. 20-i ülésén járult hozzá, hogy Németországba abban az évben 11 ezer mezőgazdasági idénymunkást közvetítsenek munkára. Egy feltehetőleg 1945-ben íródott jelentés szerint

1 a magyar kormány „az irányított gazdálkodást átvéve a magyar szempontok érdekében magyar állampolgárok németországi munkavállalását korlátozta." Ettől az időtől kezdve — írták a jelentésben —, egészen a háború végéig, amikor az evakuálások miatt megváltozott a helyzet, csak 'kormányközi megállapodások alapján, előzőleg meghatározott feltételek mellett és létszámban vállalhattak magyar állampolgárok Németországban munkát, az Állami Munkaközvetítő Hivatal és az Országos Munkaközvetítő Hivatal közreműködésével. Csak az ún. népi-németek, a volksdeutschok vállalhattak munkát minden előzetes munkaközvetítés nélkül, akiket a magyar kormány illegális munkavállalóknak tekintett. A jelentés bár utólag és minden bizonnyal a későbbi Munkásgondozó Hivatal létének és tevékenységének igazolására készült, nem tér el a fennmaradt és más dokumentumokban rögzített tényektől. A minisztertanács 1940. október 17-én tartott ülésén 10 ezer mezőgazdasági munkás közvetítését hagyta 3