Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Lőrincz Zsuzsa: Magyar honos munkások Németországban: adatok a berlini követség munkásgondozó hivatalának működéséhez / 3–12. o.

jóvá. Ezt előzte meg a HM 28009 eln 16—1940/sz. június 8-i rendelete a mezőgazdasági munkások kiközvetítéséről, amely Békés és Borsod vármegyék alispánjának szólt. E szerint a Munkaközvetítő Iroda 1940-ben is fog Magyarországról Németországba idénymunkásokat kiközvetíteni a földművelésügyi miniszter közlése szerint, de csak az 1923. évben született, vagy ennél fiatalabb és a szerződés időpontjában a 43. életévüket már betöltött munkanélküli magyar munkások és korra való tekintet nélkül a női munkások jöhettek számításba. Nem lehetett németországi munkára szerződtetni azokat a férfiakat sem, akiknek különleges katonai kiképzésük volt. (közlekedési, vegyipari, híradós stb.)

2 Az 1941. II. 14-i minisztertanácson a földművelésügyi miniszter előadta, hogy az évre ötezer magyar mezőgazdasági, esetleg erdőgazdasági idénymunkás Németországba közvetítéséről intézkedett. A viszonyokra való hivatkozással indokolta, hogy a jóváhagyott tízezer helyett helyesebbnek véli, ha legfeljebb csupán ötezer munkást engednek át, „főként a baráti országgal való ily irányú kapcsolataink fenntartása érdekében a német gazdaság számára."

3 Ennyi magyar gazdasági munkásnak külföldre küldését a hazai munkapiac tehermentesítése érdekében is szükségesnek tartotta. Ezt a létszámot (mármint a csökkentett változatot) közölte a birodalmi munkaügyi minisztérium kiküldöttjével is. Miután a munkások már le is szerződtek, el is szállították őket, a birodalmi munkaügyi minisztérium azt kérte, hogy a létszámot emeljék fel, mert a „háborúban álló Németországnak a magyar mezőgazdasági idénymunkások erejére feltétlenül szüksége van."

4 A baráti kapcsolatok fenntartására való hivatkozással a földművelésügyi miniszter tájékoztatta a minisztertanácsot, hogy újabb 1500 mezőgazdasági idénymunkás és 500 erdőgazdasági munkás Németországba való kiközvetítéséről intézkedett.

5 Hamarosan sor került a nem mezőgazdasági munkavállalók szervezett kiközvetítésére is. Tárgyalások voltak a magyar és a német kormány képviselői között az ipari munkások kiközvetítésére 1941. július 1—4-ig. A Minisztertanács 1941. VII. 22-i ülésén mutatta be az iparügyi miniszter a megbeszélésen született megállapodást. A Minisztertanács jóváhagyta hatezer munkás és 300 repülőgépgyártásban foglalkoztatott mérnök, művezető és szakmunkás közvetítését. Ezután jelent meg az IpM 34926/XIII—1941. sz. rendelete. Eszerint a munkavállalók toborzását és szerződtetését német részről a birodalmi munkaügyi minisztérium, magyar részről a magyar állami munkaközvetítő hivatal megbízottai végzik. Az egyes német üzemek igényeit az illető német szerv közli a magyar munkaközvetítő hivatallal. Az üzemvezetők által vagy pedig német hivatalos szervek által teljhatalmúlag aláírt munkaszerződéseket a magyar munkaközvetítő hivatal öt példányban kapja meg. A szerződéseket ez a hivatal köti meg a munkásokkal. Minden munkást a magyar hatóságoknak egyéni útlevéllel kell ellátni. A magyar félnek kell gondoskodni arról, hogy a munkás munkába álláskor munkára alkalmas ruházattal és erős lábbelivel rendelkezzék, valamint, hogy kellő időben induljanak útra. A rendelet szerint a magyar munkavállalók Németországban ugyanabban az elbánásban részesülnek, mint a hasonló német munkások. A társadalombiztosításra a magyar—német társadalombiztosítási egyezmény volt az irányadó.

6 A németek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a magyar munkavállalók elhelyezéséről, erkölcsi és egészségügyi vonatkozásban kifogástalanul gondoskodnak, lehetőség szerint a munkahely közelében. A magyar munkavállalók munkabéréből csak a törvényesen előírt bérlevonásokat és a német munkafront tagdíját vonhatták le. A magyar munkavállal óknak joguk volt arra, hogy megtakarított bérük egy részét Magyarországra átutalják. A megegyezés 1942. december 31-ig volt érvényben, és hallgatólagosan meghosszabbodott, ha legkésőbb a naptári év október 1-jéig nem mondják fel. A magyar kormány hosszas tárcaközi vita után úgy döntött, 4