Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - HÍREK - Müller Veronika: A levéltári kutatási korlátozások kérdései: I. A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság: szakmai tanácskozás az Új Magyar Központi Levéltárban / 98–103. o.

A levéltári kutatási korlátozások kérdései I. A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság Szakmai tanácskozás az Űj Magyar Központi Levéltárban 1990. november 29-én az Űj Magyar Központi Levéltár „A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság" címmel szakmai tanácskozást tartott. A nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényen az előzetes várakozásnak megfelelően sok, a téma iránt érdeklődő, illetve a témában jártas történész, levéltáros, jogász szakember vett részt. A fő előadást dr. Törő Károly bíró (Legfelsőbb Bíróság) tartotta „A személyiségi jogok védelme a mai Magyarországon és a levéltári kutatások" címmel. Az előadó, aki három évtizede elmélyült kutatója a személyiségi jogok védelmének, a kutatás szabadságának kérdését a személyiségi jogok oldaláról vizsgálta. Kiindulópontja a következő: A kutatás szabadsága sérthetetlen és elidegeníthetetlen emberi jog. A levéltáraknak az a feladatuk, hogy a kutatást szolgálják. A kutatásnak kettős, közigazgatási és köztörvényi feltételei vannak. A közigazgatási feltételeket az 1969. évi 27. tvr., a Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának kiadásáról szóló 130/1971. (M. K. 10.) MM-utasítás, valamint a Közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (XI. 22.) MT r., a köztörvényi feltételeket pedig a polgári törvénykönyv, továbbá a hivatali és szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések biztosítják. Ez utóbbiaknak az a kiindulópontja, hogy a kutatás csak mások jogainak a megsértése nélkül történhet, vagyis tiszteletben kell tartani a kutatásban érintettek személyiségi jogait. — A továbbiakban az előadó ismertette a személyiségi jogok mibenlétét. A személyiség nem különülhet el teljesen a társadalomtól, a társadalomban és a társadalom által létezhet, ezért a személyiségvédelmi rendelkezési jogot egyrészt csak a társadalommal összhangban lehet érvényesíteni, vagyis a joggyakorlás nem sérthet közérdeket és mások jogait, illetve törvényes érdekeit, másrészt a személyiségvédelmi jogok gyakorlása a közérdekből kivételesen korlátozható. — Mivel a személyiség egy és oszthatatlan, ezért általánosságban kell védeni a személyiséget, illetve különböző jogait. A levéltári kutatások szempontjából elsődleges a magántitok, a képmás, a hangfelvétel és a szellemi alkotások védelme. Az adatok felhasználása kapcsán kétféle érdekeltség ütközik egymással, egyfelől a különféle adatok megismerési lehetőségének a biztosítása, másfelől egyes adatok kizárólagos birtoklása, mint a személy autonóm rendelkezési lehetősége. — Ez utóbbi elsősorban a személyes adatokra vonatkozik, amelyeket csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha az a személy, akinek a magánérdekkörébe az adat tartozik, engedélyezi. Vannak olyan adatok, amelyek kizárólagos megőrzése közérdeket szolgál (pl. katonai érdekek, állambiztonsági érdekek), ezeket az államtitokra, illetve a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések védik. — A személy részére, akire az adatok vonatkoznak, betekintési és ellenőrzési lehetőséget kell biztosítani. 98