Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dóka Klára: Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról / 51–58. o.

— erdő-, — felmérési, — határ-, határmegosztási, — hegy-vízrajzi, — kataszteri, — közigazgatási, — mezőgazdasági, — statisztikai, — történeti, — úrbéri, tagosítási, — út-, vasút-, posta-, — város-, — vízrajzi, vízszabályozási térképek.

7 Az anyag legértékesebb részét a 18. század közepéről származó birtok- és határtérképek, valamint a Mária Terézia-féle úrbérrendezés dokumentumai jelentik. Igen fontosak a 19. század második felében és a 20. században készült erdő- és mezőgazdasági térképek is, melyek a földhasznosítás részletes ábrázolásával máig is érvényes tanulságokkal szolgálnak. Értéküket növeli, hogy a nagyobb családi levéltárak hánytatott sorsa miatt ilyen jellegű térképeket az állami levéltárakban nem, vagy igen korlátozott számban őriznek. A katalógus kiadását az Űj Magyar Központi Levéltár — az anyagi és személyi lehetőségektől függően — szerény kivitelben, 1989-ben kezdte meg. Az A/5-ös formátumú kötetekből (füzetekből) álló sorozatot 16 részre kellett bontani, melyből az első füzet a bevezető, a második, harmadik a protestáns levéltárak, a többi a katolikus levéltárak térképeit tartalmazza. Az esztergomi érsekség és főkáptalan levéltárának térképei összesen négy kötetet foglalnak el (IV—

VII), külön kötetbe kerül a győri és pécsi egyházmegye tériképgyűjteménye (VIII—

IX), közösbe a székesfehérvári, szombathelyi, váci, valamint a veszprémi és hajdúdorogi püspökségeken őrzött anyag (X—

XI). Ezt követi az egri és kalocsai érseki tartomány térképkatalógusa (XII—

XIV),

8 végül a sorozatot a rendi levéltárak térképeiről készült kötetek zárják le (XV—

XVI).

9 A protestáns kötetekben zömmel nyomtatott anyag leírásait tettük közzé, melyet négy református (Zsinati, Ráday-, Tiszáninneni, Tisztántúli Református Levéltárak) és négy evangélikus (Soproni, Nyíregyházi, Szarvasi Gyülekezeti és Evangélikus Országos Levéltár) gyűjteményében őriznék. Ezt a könyvtárak iratokhoz kapcsolódó kéziratos és egyéb (főként egyházigazgatási) térképei egészítik ki. Legérdekesebb a Ráday-levéltár 342 tételből álló gyűjteménye, mely az egész anyag 2/5 részét teszi ki. Első darabja — 1764-^ből — Ballá Antal Pécel határáról készült térképe, és a jeles Pest megyei mérnöknek még öt térképét itt találjuk.

10 Fontosak a családi és személyi hagyatékokhoz kapcsolódó katonai, közigazgatási és várostérképek is, melyek az együttes igen nagy részét alkotják. A Tiszántúli és Tiszáninneni Református Egyházkerületi Levéltárak térképei a debreceni és sárospataki kollégium birtokaira vonatkoznak, az Evangélikus Országos Levéltárban pedig elsősorban egyházigazgatási térképek fordulnak elő. A katolikus gyűjteményeket püspöki (érseki), káptalani és rendi levéltárakra oszthatjuk. Az érseki és részben a püspöki levéltárak térképei összefüggő területéket ábrázolnak, készítőjük legtöbbször az uradalmi mérnök volt. Az érsekek már a 18. században foglalkoztattak műszakiakat, és indokolt esetben a 19. század végén erdőmérnökeik is voltak. A káptalani birtokok nem alkottak összefüggő területet, így legfeljebb csak a 19. század közepétől alakult 52