Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dóka Klára: Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról / 51–58. o.

ki egységes birtokigazgatás. A kisebb-nagyobb 'birtokrészek ajándékozás vagy vétel során kerültek a káptalan tulajdonába, egy részük az egyházmegyei szeminárium és a székesegyház fenntartását szolgálta. A rendi levéltárak térképanyaga szintén nem összefüggő területre vonatkozik. A (katolikus (gyűjtemények közül az esztergomi prímási, fökáptalani, a kalocsai érseki (gazdasági), a győri, pécsi káptalani, valamint a pannonhalmi bencés főapátsági levéltárban maradtak meg teljes egészében a térképtárak, kisebb-nagyobb együtteseket azonban Szombathelyen, Veszprémben, Székesfehérváron, Egerben is találunk. Az esztergomi prímási és fökáptalani térképtárak közel 2500 egységet tartalmaznak, melyekhez 1850 leírókarton készült.

11 A többször átrendezett prímási térképek három fő sorozatra tagolódnak: — törzsanyagra, — úrbéri, mezőgazdasági térképekre, — kataszteri térképekre. A törzsanyagban a feudális korból származó határ-, birtok-, felmérési térképeket, valamint nyomtatott egyházigazgatási térképeket találunk, míg a második sorozat a jobbágyfelszabadítás dokumentumait, a századvégi erdőtérképeket, valamint a jelen századból való mezőgazdasági térképeket foglalja magában, A harmadik sorozatba — községenkénti csoportosításban — az egyes birtokrészek első világháború előtti (kataszteri másolatai (zömmel nyomtatottak) tartoznak. A legérdekesebb darabok a törzsanyagban vannak, ahol csaknem teljes sorozatot őriznek az érsekség első mérnökének, Kovács (Fabricius) Jánosnak szép kiállítású határténképeiből, melyeket az érseki birtokokról 1736—1740 között rajzolt.

12 Fabricius nemcsak Esztergom számára dolgozott, hanem a következő évtizedekben térképeket készített más egyházi területekről is.

13 Az érsekség távozása után is rendszeresen foglalkoztatott mérnököket, Makk Domokos, Szalóky Nepomuk, Vizer János, majd Mész József, Varga István, Szegedi Péter stb. személyében. A birtokhoz 1757-ben 118 település (14 város, 84 falu, 20 puszta), 1800-ban 85 település (14 város, 61 falu, 10 puszta) tartozott, Esztergom, Hont, Nógrád, Bars, Nyitra, Komárom, Pozsony, Trencsén megyében, melyek az első világháború után jórészt Csehszlovákiához kerültek. A trianoni békeszerződés azonban az egyházigazgatási határokat és az érsekség birtokviszonyait nem érintette. Az átcsatolt területekről nagy mennyiségű szlovák nyelvű mezőgazdasági térkép maradt fenn, melyek készítői általában kataszteri másolatokon dolgozták.

14 Az esztergomi főkáptalan térképtára 350 egységet tartalmaz. Birtokaik — az érsekiekhez hasonlóan — szintén a felvidéki megyékben voltak, de szereztek területeket Somogyban is.

15 A birtok jelentős részét erdő borította, melyek kezeléséhez a 19. század második felében — térképeket is készítő — erdőmestert alkalmaztak.

16 A legelső térkép 1727-ből származik, a Garamszentbenedek—Németi közti vitás határt ábrázolja.

17 A gyűjtemény legszebb darabjait, az egyes falvak erdőtérik épéit az 1800-as évek elején Várady József kamarai mérnök készítette,

10 érdekesek a dorogi bányák rajzai,

19 és itt is sok a szlovák nyelvű, két világháború között készült térkép. A gyűjtemény a káptalani mellett az esztergomi és pesti papnevelde birtokainak rajzait foglalja magában.

20 Szemben a prímási levéltárban őrzöttekkel, 80%-ban a mai országterületre vonatkozó rajzok vannak a kalocsai érseki gazdasági levéltár térképtárában. A páratlanul gazdag térkép együtteshez 826 tétel (kb. 1500 db) tartozik. Az érsekség birtokai Pest megye déli részén, kisebb részben pedig Bács megyében voltak. A kalocsai uradalomhoz tartozott Kalocsa, Géderlak, Szentbenedek, 53