Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dóka Klára: Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról / 51–58. o.

Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról Évtizedek óta ismeretes, hogy az egyházi levéltárak nagy mennyiségű kézírásos és nyomtatott térképanyagot őriznek, melynek kutatása elsősorban az áttekinthetetlenség miatt nehézségekbe ütközik. A megyei levéltárak térképeiről az 1965-től folyamatosan megjelent katalógusok eligazítást adnak,

1 és az Országos Levéltár 1976-ban szintén megkezdte térkép jegyzékeinek közzétételét. Az 1950-nes évek végén, 1960-as évek elején az állami levéltárak munkatársai az egyházi gyűjteményekben is leírásokat készítettek, a kiadásra azonban már nem került sor. A cédulák egy része elkallódott, illetve az újabb gyarapodások miatt nem, vagy alig használható. A kutatói és levéltári szempontból is fontos feladat elvégzése 1987 októberében az UMKL Módszertani Osztálya által rendezett továbbképzésen vetődött fel.

2 A jelen lévő levéltárosok és térképészek megállapodtak abban, hogy — a katalógus elkészítésénél az Országos Levéltár kiadott jegyzékeit veszik alapul, és a térképekről ötpontos leírást állítanak össze

3 (1. szerző, keletkezés éve, 2.cím, 3. térképtípus, 4. kartográfiai jellemzők, 5. tartalmi leírás) — kiindulásnak a proveniencia elvét tekintik, és az előállítás módjától (kéziratos, nyomtatott, fénymásolt) függetlenül szerepeltetik az egyházkerületi, érseki, püspöki, (fő)káptalani, rendi levéltárakba tartozó, tehát náluk keletkezett, vagy hozzájuk került térképeket, bármely levéltárban vagy könyvtárban találhatók. így az állami levéltárakban letétként őrzött gazdasági térképek (a váci püspökségtől, az egri érsekségtől, főkáptalantól), valamint az Országos Levéltárban őrzött szerzetesi térképek szintén bekerültek a katalógusba.

4 Mivel az egyházi térképek jelentős része a 19. század második feléből és a 20. századból származik, figyelembe kellett venni a kéziratos anyag mellett a nyomtatott, litografált, fénymásolt térképeket is.

5 A kétféle kidolgozást az esetek jórészében el sem lehet választani, hiszen a nagy mennyiségben készült erdő- és mezőgazdasági térképekhez a múlt század végétől a mérnökök gyakran sokszorosított vagy más módon előállított kataszteri másolatokat (alaptérképeket) használtak. A munkát meggyorsította, hogy 1988-tól a Módszertani Osztály kutatásaira OTKA-támogatást kapott, melynek egy részét az egyházi térképekre fordíthattuk.

6 Kb. 6000 leírócédula készült, mintegy 8000 térképről, melyek között a következő fő típusokat különböztetjük meg: — birtok-, birtokmegosztási, — egyházigazgatási, 51