Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva: Egyházak a változó világban / 95–98. o.

Egyházak a változó világban Május 29—31-én Esztergomban háromnapos tudományos tanácskozást tartottak „Egyházak a változó világban" címmel. A nagyszabású konferenciát, melyen közel száz előadó és hozzászóló vett részt, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Keresztény Múzeum, a KomáromEsztergom Megyei Múzeumi Szervezet, Komárom-Esztergom Megye önkormányzata, az Esztergomi Érsekség és Esztergom Város önkormányzata közösen rendezte. Levéltári jelentőségét az adta, hogy az élőadók egy része a szakmából került ki, a feldolgozások jó része iratok kutatásán alapult, és e rendezvény keretében került sor az egyházi levéltárosok kétévenként esedékes továbbképzésére is. A tanácskozást az ökumenikus szellem, az egyes felekezetek képviselői közötti párbeszéd, a közös értékek, hasonlóságok és különbségek bemutatása jellemezte. A rendezvény nemcsak helyzetképet adott az egyes felekezetekről különféle történelmi szituációkban, hanem azt is vizsgálta, hogy az egyház a fejlődés folyamán milyen válaszokat tudott adni a társadalmi-politikai élet kihívásaira. A tanácskozást Sólymost László, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti Munkabizottságának elnöke vezette be. Vázolta, hogy 1945 után az egyháztörténet-írás az ismert politikai okok miatt háttérbe szorult, csak a 80-as évek elején történt változás. 1983-ban a História című folyóirat karácsonyi száma — amelyet az egyháztörténetnek szenteltek —, tette meg az első lépést a hivatalos történetírás és az egyháztörténet-írás viszonyának tisztázására. Ezután több rendezvényen (Esztergom, Keszthely, Budapest) találkoztak a két „szakma" képviselői és összegezték eredményeiket. Az „Egyházak a változó világban" című konferenciát a rendezők átfogó szemlének szánták, elsősorban annak áttekintésére, hol is áll ma a magyar egyháztörténetírás. A bevezető szavak után Paskai László bíboros, prímás érsek, a rendezvény fővédnöke nyitotta meg a háromnapos ülésszakot, örömmel nyugtázta, hogy a nagyszabású tanácskozás teljesen szabad légkörben zajlik, a témák sokfélesége, az előadók magas száma szellemi életünk kiemelkedő eseményévé teszi a tudományos összejövetelt. Külön kiemelte azt, hogy a rendezvény színhelye Esztergom, az ősi királyi város, melynek óriási szerepe volt nemcsak köztörténetünkben, hanem az egyház történetében is. Rámutatott arra, hogy az egyháztörténet a történetírás sajátos ága, sajátos vonásokkal és módszerekkel. Az egyházakról és az egyházaknak szól, de tanulságai az emberiségé is. Míg a történelem során szellemi áramlatok keletkeznek, több-kevesebb idő alatt elmúlnak, az egyház a változó világban és a változó körülmények között nemhogy megmaradt, de mindig megújulásra képes és az emberiség számára nélkülözhetetlen erkölcsi és társadalmi értéket is jelent. A tények alapján dolgozik, a folytonosan változó világban meglátja a maradandót, az örök erkölcsi értéket. Paskai László végül hangsúlyozta: a konferencia reményekre jogosít, új lendületet nyerhet az egyháztörténet-írás és felzárkózhat az elmúlt korok színvonalára. A megnyitó után Bogyay Tamás „A kereszténység felvétele mint fordulópont" címmel tartott előadást. Tényekkel támasztotta alá, hogy a honfoglaló magyarok fejlett erkölcsi és vallási vonásokat hordoztak, mentesek voltak min95