Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - MÉRLEG - Dusnoki József: Friedrich Baudri: Reise nach Südungarn 1837–40. Ein Tagebuch. München, 1989. / 82–83. o.

r - FRIEDRICH BAUDRI: Reise nach Südungarn 1837-40 Ein Tagebuch Feldolgozta és kiadta: Ludwig Gierse Verlag Südostdeutsches Kulturwerk, München, 1989. 334 pag. Friedrich Baudri (1808—1874) német festő rendszeres és lelkiismeretes naplóíró volt. Naplójegyzetei az 1834—1842 és az 1854—1871 közötti időszakokból maradtak fenn, és az itt ismertetett kötetet sajtó alá rendező Ludwig Gierse tulajdonában vannak, aki ezúttal „Dél-Magyarországi utazás" címmel három év anyagát jelentette meg Baudri naplójából. Bevezetőjében Gierse tömören összefoglalja mindazt, amit Friedrich Baudriról és naplójáról tudni kell. Baudri édesapja francia emigráns volt. A családi műhelyben először a kárpitos mesterséget kellett kitanulnia az ifjú Baudrinak, s csak viszonylag későn, 23 évesen kezdhette meg művészeti stúdiumait. A müncheni festőakadémiára ment és portréfestést tanult. Tanulmányai közben állandóan anyagi gondokkal kellett küzdenie. 1836-ban elhagyta Münchent és először Salzburgban próbált szerencsét. Barátokra talált, de az új salzburgi érsek megfestésének feladatát, amelytől a hírnevet remélte, nem ő kapta meg. 1837 tavaszán útnak indult Magyarország felé. A Gierse által közzétett napló első része az utazás leírását tartalmazza. Baudri az Űjvidékig tartó út nagy részét a Dunán tette meg hajóval. Magyar földön Pozsony és Pest állomásokon töltött néhány napot. Megállapítja, hogy Pesten az élet minden téren a bécsihez hasonló. A kereskedők kirakatai és festett cégtáblái is egészen olyanok, ha általában nem is annyira ragyogóak. Sok a szép és nagy épület, sok az építkezés. Igaz, hogy az utakat és tereket fél láb mély por fedi. Űj vidéken hamar beilleszkedett a német polgárcsaládok és a péterváradi katonatisztek társaságába. Ez könnyen sikerült, mivel Baudri munkájában igényes, szerény és melegszívű, barátságra vágyó ember volt. Megrendeléseket is kapott, de ezekből inkább csak a megélhetésre futotta. Újvidéken is egy neves személyiség, a szerb érsek megfestésével szeretett volna ismertté válni, reményeiben azonban csalódnia kellett, a megbízást más kapta meg. Egy napló érdekességét és forrásértékét meghatározza a naplóíró személyisége, illetve a tartalma, amelyet megörökít. Baudri naplója egyik szempontból nézve sem igazán jelentős. Egy derék kispolgár írja le benne általában röviden mindennapjai krónikáját: min dolgozott éppen, kikkel találkozott stb. Társasága tagjairól sajnos nem „fest portrét" naplójában, beszélgetéseik tartalmáról sem tudósít. Így elsősorban csak az újvidéki német polgárok társasági életének egyes eseményeit ismerhetjük meg a naplóból. Baudri újvidéki és későbbi csávosi, valamint tolvádiai tartózkodását kirándulások, kisebb-nagyobb utazások tették változatosabbá, naplóját ezek leírásai színesítik, kiegészítve a korabeli útirajzok, útinaplók alapján nyerhető képet. Eljutott Zomborra, Karlócára, Futakra, Herkulesfürdőre, Nagybecskerekre, Lippára, hajóval pedig a Vaskapuig, majd egy más alkalommal Belgrádig. Titelben egy ezredes ven82