Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - KILÁTÓ - Dóka Klára: Az Archivmitteilungen 1989–1990. évfolyamai / 65–70. o.

Az Archmivitteilungen 1989-1990. évfolyamai A volt NDK szakfolyóiratának 1989—1990. évi számai tükrözik azon változások levéltári vonatkozásait, melyek az elmúlt két évben az ország életében végbementek. Bár a magyar és a keletnémet levéltári rendszer sok szempontból eltért egymástól, az egyes cikkekben felvetett problémák számunkra is érdekesek, és nem érdektelen a folyóirat tartalmi átalakulása sem. Az 1989-es évfolyam legfontosabb száma (4.) az NDK megalakulásának 40 éves évfordulója alkalmából az elmúlt négy évtized levéltári fejlődéséről ad áttekintést. A bevezető cikket Roland Leipold az Állami Levéltárigazgatóság vezetője írta, aki az elért eredmények közül a következőket tartotta a legfontosabbnak: — az állami felügyelet (kiterjesztését valamennyi levéltári anyagra; — az irányító apparátus létrehozását a Belügyminisztérium keretén belül; — a különféle szintű levéltáros-képzés megszervezését; —• a levéltári törvényhozást; — az intézményhálózat létrehozását.

1 A volt NDK levéltári hálózata már az 1950-es években Német Központi Levéltárból, tartományi levéltárakból, kerületi, városi, üzemi levéltárakból, egyházi levéltárakból és néhány szaklevéltárból állt. 1951 óta átmeneti levéltárakat (Verwaltungsarchiv) is szerveztek, a hosszabb megőrzést igénylő és a később végleges levéltárakba kerülő iratok kezelésére. A városi levéltárak helyzetét befolyásolta, hogy az illető város a kerület felügyelet alatt állt, vagy önálló volt. Az egyháziak kivételévei — a felsorolt levéltárak iratanyaga alkotta az állami levéltári fondót. Megemlíti a dolgozat a fonto&abb módszertani kiadványokat, külön kiemelve az 1951. óta folyamatosan megjelenő Archivmitteilungen jelentőségét,

2 majd a további teendőkkel kapcsolatban három fő szempontot emel ki: 1. a levéltári iratok folyamatos őrzését és feldolgozását; 2. a történettudomány igényeinek kielégítését; 3. azon feladatok ellátását, melyek az új technika elterjedésével a levéltárakban jelentkeznek.

3 Roland Leipold bevezetőjét követően részletes beszámolók következnek a különféle típusú levéltárak munkájáról. Különösen érdekesek azok a fejtegetések, melyek a speciális (szak)levéltárak működéséről, tevékenységi köréről számolnak be. Ilyen, viszonylag új levéltárak voltak az Akadémia Központi Levéltára, a Goethe—Schiller Archívum, a Filmarchivum, a Hadtörténelmi Levéltár, Művészeti Akadémia Levéltára stb. Bár az Archivmitteilungen évfordulóra szerkesztett száma 1989. őszén jelent meg, amikor a küszöbönálló változások egész Közép-Európában, így a volt NDK területén is érzékelhetők voltak, Leipold tanulmányában nyoma nincs a fejlődés kritikai értékelésének, sőt — mint említettük — az állami levéltár65