Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.
kezett elsimítani. Az eljárás befejezése után nyilatkoznia kellett arról, hogy engedélyezhetőnek tartja-e a vámszedési jogot. Véleménye és javaslatai felett a minisztérium döntött. 59 i) Vízjog A 2939/1877. KKM számú rendelet szerint a közigazgatási bizottság gyakorolta a törvényhatóság területén az ármentesítéssel, vízszabályozással és belvízlevezetéssel kapcsolatos köz- és magánépítkezések feletti felügyeletet. 60 A vízjogról szóló 1885. évi 23. te. és az ennek nyomán kiadott 66 324/1885. BM 111. a. számú körrendelet úgy módosította a közigazgatási bizottság hatáskörét, hogy a vízrendezési társulatok és a működésükkel érintett ingatlantulajdonosok közötti vitás ügyekben, valamint a tulajdonosok által fizetendő hozzájárulás összegével kapcsolatban első fokon, a vasúti átereszeken és hidakon szükséges változtatások ügyében pedig másodfokon járt el. Ugyanekkor megszűnt a bizottság felügyeleti és ellenőrzési joga az ármentesítési, a vízszabályozási, a belvízlevezetést szolgáló és a magáncélú vízi építkezések felett. 61 3. Változások a közigazgatási bizottság fegyelmi jogkörében a) Törvényhatósági alkalmazottak A közigazgatási bizottság által a törvényhatósági tisztviselők és a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai ellen indítandó fegyelmi eljárást az 1876. évi 7. te. szerint vizsgálatnak kellett megelőznie. 62 A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálattal kapcsolatos részletes szabályozást az 1886. évi 23. te. tartalmazza. Eszerint a 'közigazgatási bizottsági tagok ügyében a bizottság tagjai közül kiküldött küldöttség, a többi tisztviselő és a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai ellen az alispán, illetve a polgármester jár el. Ez utóbbiak fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelő határozatát a közigazgatási bizottsághoz, a közigazgatási bizottság első fokú határozatát a belügyiminiszterhez lehett fellebbezni. A fegyelmi eljárás a megelőző vizsgálat befejezése után vette kezdetét. Azoknak a törvényhatósági tisztviselőknek az ügyében, akik tagjai voltak a közigazgatási bizottságnak, első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a belügyminiszter határozott. A törvényhatóság többi tisztviselőjére és a segéd- és kezelőszemélyzet tagjaira vonatkozó fegyelmi határozatot első fokon az alispán, illetve a polgármester, másodfokon a közigazgatási bizottság, harmadfokon — ha az első és a másodfokú határozat különbözött — a belügyminiszter hozott. Súlyosabb vétségeknél azonban az utóbbiak ellen is eljárhatott első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya. A fegyelmi választmánynak, — úgy első, mint másodfokon — joga volt elrendelni a fegyelmi vizsgálat kiegészítését. Ez a jog a belügyminisztert is megillette. A fegyelmi vizsgálatot és eljárást akkor is le kellett folytatni, ha az elkövetett vétség egyben büntetendő cselekmény is volt, de a büntetőeljárás megindításához szükséges adatokat haladéktalanul közölni kellett az illetékesekkel. A közigazgatási bizottság bármikor felfüggeszthette a büntetőeljárás alatt álló törvényhatósági alkalmazottakat, a vád alá helyezésük után pedig köteles volt azt megtenni. 63 Az 1900. évi 17. te. a törvényhatósági állatorvosokat is a közigazgatási bizottság első fokú fegyelmi hatósága alá rendelte. Az ő fegyelmi ügyeikben másodfokon a földművelésügyi miniszter döntött. 64 17