Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.

Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi 17. te. rendelkezése szerint a törvényhatósági állatorvosnak rendszeresen tájékoztatnia kellett a közigazgatási bizottságot az állategészségügyi viszonyokról.

38 f) Mezőgazdaság, erdő- és legelőügy A közigazgatási bizottság erdészeti feladatait és hatáskörét az 1879. évi 31. te. szabályozta. Eszerint a bizottság hatóságként intézkedett a rovarkárok megszüntetéséről, az ehhez szükséges pénzről és munkaerőről, valamint meghatározta az erdészeti üzemtervek elkészítésének határidejét.

39 A közigazgatási bizottság mint első fokú erdőrendészeti hatóság felügyelt az erdők kezelésére, a miniszteri rendeletek betartására és a gazdasági üzemtervek megvalósítására. Végrehajtotta a szakminiszter e tárgyban hozzá intézett rendelkezéseit. A saját hatáskörében is bocsáthatott ki rendelkezéseket, ezekről azonban értesítenie kellett a szomszédos törvényhatóságokat. Törvényellenes cselekmények észlelése esetén — az erdőfelügyelő meghallgatásával — tiltó rendelkezéseket is hozhatott. Sürgős esetben az erdőfelügyelő meghallgatása nélkül is intézkedhetett, de erről tartozott őt utólag értesíteni. A felügyelete alatt álló erdők állapotáról évente jelentést kellett tennie a törvényhatósági bizottságnak. A közigazgatási bizottság eskette fel az erdőtiszteket, mely tevékenysége során ügyelt arra, hogy csak szakképzett személyek kapjanak állást. E feladatok végrehajtására a közigazgatási bizottság a tagjai közül egy háromtagú ún. erdészeti albizottságot választott, amely a közigazgatási bizottság rendes ülésein rendszeresen beszámolt a működéséről.

40 Az albizottság ülésein — szakértőként — az erdőfelügyelő is részt vett.

41 Erdőrendészeti áthágási ügyekben a közigazgatási bizottság első fokon járt el. Erdészeti kihágási ügyekben a bizottság másodfokon volt illetékes. Ezeket az ügyeket a kebeléből választott erdészeti kihágási másodfokú bíróság közben jöttével intézte.

42 Az erdei érték- és árszabályzatokat is a közigazgatási bizottság állapította meg az illetékességi területére vonatkozóan, egyetértésben az erdőfelügyelővel.

43 A közigazgatási bizottság szerepet kapott a beerdősítendő területek meghatározásában is. Miniszteri felhatalmazás alapján, mint első fokú erdőrendészeti hatóság, az erdősítési társulatokat is a közigazgatási bizottság alakította meg, mégpedig küldöttség kirendelése útján.

44 Az 1898. évi 19. te. lehetővé tette, hogy a községi és más közös tulajdonban levő erdőkkel kapcsolatos erdészeti szakfeladatokat a közigazgatási bizottság felkérésére az állami erdőhivatalok lássák el. Ugyanezen törvény értelmében az erdőgazdaságoknak szolgálati és fegyelmi szabályzatot kellett készíteniük, amelynek jóváhagyására a közigazgatási bizottság volt hivatott. A bizottság feladata volt a földművelésügyi miniszter által megállapított évi átalányból az egyes birtokosokra eső éves járulék kivetése és nyilvántartása. A közigazgatási bizottság az említett jogait és feladatait az erdészeti albizottságon keresztül gyakorolta.

45 Az 1883. évi 17. te. a filoxéra terjedésének megakadályozására elrendelt intézkedések feletti helyszíni felügyelet egyes feladatait a közigazgatási bizottságra bízta.

46 Az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883. évi 25. te. szerint, ha egyes vidékeken általános elszegényedés mutatkozott és felmerült a gyanú, hogy ennek az uzsora az oka, a közigazgatási bizottság vizsgálatot indíthatott. Ha a vizsgálat során a gyanú igazolódott, a bizottság jelentette az igazságügyminiszternek.

47 14