Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.

a pénzügyigazgatósággal szemben, amelyeket az 1883. évi 44. te. az adófelügyelőségre vonatkozóan és az adóügyekkel kapcsolatosan biztosított a számára.

30 A közadók kezeléséről szóló 1909. évi 11. te. a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságára bízta az ellenőrzési feladatokat, és felállította a közigazgatási bizottság ún. adóügyi bizottságát, amely az egyenesadó-, a bírság és az illetékkiszabási ügyekben, valamint a bor- és húsfogyasztási adóval kapcsolatosan minden ügyben keletkezett felszólamlások elbírálására volt illetékes. Az adóügyi bizottság elnöke a főispán, tagja a pénzügy-igazgatóság vezetője, az alispán, illetve a polgármester, a tiszti főügyész, valamint a közigazgatási bizottság választott tagjai közül kiküldött 4 tag. A bizottság előadója a pénzügyigazgatóság vezetője, aki egyes esetekben — elnöki engedéllyel — pénzügyigazgatósági tisztviselőket is berendelhetett az ülésekre.

31 A közigazgatási bizottságnak a hatásköre annyival bővült az 1909. évi 11. tc.-kel, hogy az olyan ügyekben, ahol az adósok ellen végrehajtás folyt és a lefoglalható ingóságok értéke nem fedezte a tartozást, ingatlan végrehajtást rendelhetett el.

32 A közszolgáltatások egyesített kezeléséről szóló 1909. évi 12. te. a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának jogkörét az alapadókkal együtt kezelt pótlékokra is kiterjesztette.

33 b) Gyámügy A közigazgatási bizottság gyámügyi jogkörét az 1877. évi 20. te. szabályozta. Meghatározta, hogy az árvaszókeknek milyen kimutatásokat kell a bizottság elé terjeszteni. Feladatai a következők voltak: eljárt az árvaszéki alkalmazottak fegyelmi ügyeiben, megvizsgálta az árvaszéki eljárás során felmerült panaszokat, intézkedett a területén működő árvaszékek közötti illetékességi vitákban, elsimította a gyámhatósági tisztviselők közötti, valamint a gyámhatósági tisztviselők és a községi elöljárók közötti — fegyelmi eljárást nem igénylő — összeütközéseket, és határozott a hozzátartozó fellebbviteli ügyekben.

34 c) Iparügy Az 1884. évi 17. te. úgy rendelkezett, hogy minden törvényhatóságban ipartanácsot kell létrehozni, amelynek a feladata a másodfokú iparhatóságtól hozzá utalt ügyek véleményezése. Az ipartanács elnöke az alispán, illetve a polgármester, két tagjának egyikét a közigazgatási bizottság választotta a törvényhatóság területén lakó iparosok és kereskedők közül.

35 d) Katonai ügyek Az 1912. évi 30. te. hatályon kívül helyezte a közigazgatási bizottságról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a kivételes nősülési engedélyért benyújtott kérelmek első fokú elbírálása a közigazgatási bizottság feladata. A kérvényeket az érdekelteknek a 72 600/1912. HM. 17. számú rendelkezés szerint közvetlenül a honvédelmi miniszterhez vagy az illetékes közigazgatási hatósághoz kellett benyújtani.

36 e) Közegészségügy A börtönök közegészségügyi felügyeletét a törvényhatóság az 1876. évi 14. te. alapján a közigazgatási bizottság vezetése és ellenőrzése mellett működő tisztiorvos által gyakorolta. Ugyancsak a közigazgatási bizottságon keresztül történt a köz- és magánkórházak és a gyógyintézetek feletti törvényhatósági felügyelet.

37 13