Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.

KEMÉNY JÁNOS A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876-1914 között A kiegyezést követően a sorskérdések eldőltével a gyorsan bontakozó gazdasági-társadalmi fejlődés egyre több feladatot rótt az államra. 1867 után egymást követték a dualizmus kori Magyarország életét meghatározó törvények, köztük a közigazgatással foglalkozók: az 1869. évi 4. te. a bíráskodás és a közigazgatás szétválasztásáról, az 1870, évi 42. te. a törvényhatóságokról, az 1871. évi 18. te. a községekről, majd az 1876. évi 6. te. a közigazgatási bizottságokról. A magyar közigazgatás legfőbb színtere 1870-ig a vármegye volt, A megyék szerepének visszaszorítása, illetve tevékenységüknek a lehetőségekhez képest állami felügyelet alá vonása az 1870. évi 42. tc.-kel kezdődött, és ezzel indult meg az állami közigazgatás erőteljesebb kiépítése is.

1 A közigazgatási bizottságnak mint az állami és az önkormányzati szervek tevékenységét koordináló testületnek nem voltak előzményei a magyar közigazgatásban, olyannyira, hogy a korabeli ellenzéki vélemények a porosz közigazgatás másolásával vádolták a törvényjavaslatot.

2 Tény azonban, hogy Tisza Kálmán nem egy, a hazai viszonyoktól teljesen idegen intézményt akart meghonosítani a közigazgatási bizottságok létrehozásával. Az ehhez szükséges alapok megvoltak, és mellette szólt az is, hogy a közigazgatási bizottság — elméletben legalábbis — alkalmasnak látszott a municipalisták és a centralisták közötti szakadék áthidalásához. Mégpedig úgy, hogy mindkettőtől vett át elemeket.

3 A kormánypárt heves vita után, de viszonylag rövid időn belül, keresztülvitte a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatot. A törvényt 1876 márciusában hirdették ki, és még ebben az évben sor került a bizottságok megszervezésére. A közigazgatási bizottságoknak a 41 221/1876. BM számú utasítás értelmében 1876. október 2-án kellett megkezdeniük a működésüket. I. A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi 6. törvénycikk A közigazgatási bizottságoknak a törvény értelmében 21 tagjuk volt. A bizottság elnöke a főispán, a tagjai fele részben hivatalból kirendelt tagok — a törvényhatósági tisztviselők közül vármegyében az alispán, törvényhatósági jogú (a továbbiakban: th.) városban a polgármester, továbbá a főjegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök és a tiszti főorvos, az állami hivatalnokok közül pedig az adófelügyelő, a királyi ügyész, az államépítészeti hivatal vezetője, a tanfelügyelő, valamint a postai és távirdai kerület igazgatója. A taglétszám másik felét az illetékes törvényhatósági bizottság közgyűlése válasz6