Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - Haraszti Viktor: A Nemzeti Parasztpárt 1946. november 2–3-i nagyválasztmányi ülése és előzményei / 15–36. o.

Ez az ország területén egyenetlenül oszlott meg, a Dunántúlon a szervezettség mindig alacsony fokú maradt. 8 A legszegényebbek, a föld nélkül maradottak és az új gazdák egy része is a Kommunista Pártba ment, míg a kisbirtokosok egy része a Független Kisgazdapártba. 9 Tóth István: id. mű 26—27. 1. 10 Tóth István: id. mű Benkő Péter: A Nemzeti Parasztpárt és a szocializmus, Budapest 1988. 11 „Hiába tagadnánk, hogy van jobb- és baloldal a pártunkban. Ez igaz. Ez azonban nagyon relatív dolog, mert például a feudalizmushoz viszonyítva a liberalizmus is baloldal volt, a nyilasokhoz a kapitalista nagytőke is baloldal volt, a kommunistákhoz viszonyítva már a szociáldemokraták is jobboldal. És ez így megy tovább, ez végtelen tagozat" Párttörténeti Intézet Archívuma, Budapest (Pl Archívum) 284/3, II. nagyválasztmány jegyzőkönyve 12 Pataki Ferenc: A valóság pedagógiája Budapest, 1974. 341. 1. 13 Bibó István: Levél Borbándi Gyulához in: Bibó István: Válogatott tanulmányok Budapest 1986. 3. kötet 343. 1. 14 U. o. 348. 1. 15 Veres Péter: Hogyan lettem miniszterré? És hogyan mondtam le? In: Őszi változatok. Budapest, 1969. 16 „A nemzeti függetlenség fontos, de ezt a társadalom forradalmi átalakításának fölé rendelni nem lehet, mert így a reakció vonalára fut a párt". Erdei Ferenc hozzászólása az 1945. szeptember 25-i vezetőségi ülésen. Idézi Tóth István id. mű 102. 1. 17 Kovács Imre 1947. február 24-én írta meg lemondólevelét Veres Péte.rnek. Ezután az Erdei-szárny politikájának nem volt ellenfele a pártban, innentől számíthatjuk a párt önállóságának gyorsuló elvesztését. 18 Az október 7-i budapesti törvényhatósági választások kudarca, mivel a párt 584 044 szavazatból csak 11 741-et kapott. 19 Idézi Tóth István id. mű 97. 1. 20 Biró Zoltán szerint a harmadik út gondolatának ,,a parasztság, a (munkásság és az értelmiség tényleges szövetségére és érdekképviseletére épülő pluralista politikai berendezkedés, a középpártokra épülő koalíció, a kismagántulajdonra épülő szövetkezeti demokrácia, és a Szovjetunióval és a nyugati demokráciákkal való barátság, a szomszédos kelet- és közép-európai kis nemzetekkel való szövetség „képezi az alapjait. Ezekkel a gondolatokkal egyetértek, azonban meg kell jegyeznem, hogy ez sosem volt a Nemzeti Parasztpárt egységes ideológiája. A Kovács-szárny és Veres Péter ezt képviselték ugyan, de az Erdei-szárny nem, s így nem is válhatott a Parasztpárt ideológiájává, Kovács Imre kiválása után pedig egyáltalán nem. Biró Zoltán: Saját út, Budapest 1988. 21 Pl Archívum 284/14. Jkv. Hasonló gondolatot fogalmaz meg Veres Péter: Paraszti jövendő (Budapest 1948.) című könyvében: „Az állam pedig teljesen és egészen legyen a dolgozó nép kezében, szabadon választott politikai pártjain és vezetőin keresztül." 22 A választási vereség hatására Rákosi a Kommunista Párt központi Vezetőségének október 11-i ülésén célul jelölte meg, hogy „a kapcsolat a Szociáldemokrata Párttal és a Parasztpárttal még erősebb legyen, mint eddig." 'Idézi Tóth István id. mű 105. 1. Vorosilov marsall 25%-ot ígért Kovács Imrének, ha belemegy a közös listába. In: Kovács Imre: Magyarország megszállása, Toronto 1979. 316. 1. 23 Kovács Imre: id. mű 316. 1. 24 Az Erdei-féle vonalat Gosztonyi János képviselte (aki később az MSZMP KB tagja lett), a Kovács-féle vonalat Benkő Zoltán. A frakcióharcokról beszámol Benkő Zoltán: Egy elfelejtett kirakatper című cikkében. Űj látóhatár, 1980/2 220— 232. 1. és 1980/3. 376—386. 1. 25 A november 4-i országgyűlési választásokon 4 730 409 érvényes szavazatból a Nemzeti Parasztpárt 325 284-et szerzett meg. Ez a szavazatok 6,87%-a, a koalíciós pártok közül 4. lett a párt. A párt vezetői 10% körüli szavazatarányra számítottak. 26 Bibó István: A magyar demokrácia válsága. In: Bibó István: id. mű 2. kötet 15—80. 1. 27 Kovács Imre: id. mű 28 Bihari Mihály: Reform és demokrácia, Medvetánc 1987/2. melléklet 164—225. 1. A gondolatmenetet érdemes egészében idézni: „A bolsevik típusú kommunista pártok élcsapat és ideológiai elitpárt önképe eredetileg három irányú kizárólagosságigényre alapozódott. Arra, hogy a, kizárólag e pártoknak van tudományosan megalapozott és adekvát ideológiájuk, b, tudományosan megalapozott és egye33