Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - KILÁTÓ - Künstler Ferenc: A második európai levéltári konferencia / 70–79. o.

A második európai levéltári konferencia Az első ízben 1985 tavaszán, Budapesten megrendezett európai levéltári konferencia záródokumentumának ajánlásai között már megfogalmazódott a következő, hasonló jellegű szakmai tanácskozás összehívásának igénye. (A konferenciáról a Levéltári Szemle 1985/4. számában Borsa Iván adott részletes tájékoztatást.) A Nemzetközi Levéltári Tanács (a továbbiakban NLT) is úgy vélte, hogy az európai — valójában az UNESCO által az európai kultúrkörhöz tartozónak tekintett — országokat átfogó regionális szakmai rendezvény olyan kezdeményezés, amelynek rendszeressé tétele feltétlenül indokolt és hasznos. Ez a felismerés vezetett a második európai levéltári konferencia megszervezéséhez. Az eseményt, amelyre az egyesült államokbeli Ann Arborban (Miohigan) 1989. május 9—13. között került sor, a vendéglátók példás előkészítő és organizáló munkája, mindenre kiterjedő figyelme és segítőkészsége jellemezte. A konferencia előkészítése és résztvevői A rendezvény előkészítését Róbert M. Warner, a School of Information and Library Studies (USA) dékánja elnökletével 12 tagú szervezőbizottság végezte. A bizottság a konferencia központi témájául az európai és az észak-amerikai levéltári rendszerek közötti azonosságok és eltérések megvitatását választotta. (A hivatalos angol nyelvű cím Convergences and Divergences of Archives in Europe and North America volt.) A tényleges szakmai előkészítő munka 1988 áprilisában indult, amikor Michael Roper (Anglia) összeállította a Nagy-Britannia levéltárügyét és levéltári szervezetét bemutató rendszerleírást. E tanulmányt valamennyi, az európai régióhoz tartozó országnak megküldték azzal, hogy ennek mintájára minden résztvevő készítse el hazája levéltári rendszerének ismertetőjét, un. profile-ját. Az ismertetőknek a szervezők szándéka szerint a következő témaköröket kellett taglalniuk: az adott ország levéltár-történeti eseményeinek kronológiai áttekintése vagy rövid összefoglalása; a közlevéltárak szervezete; a levéltári intézmények tipológiája; a levéltárosok feladatkörének, benne képzésük és alkalmazási feltételeik felvázolása. A rendszerleírások a „National Archivál Systems and Structures" egységes címet kapták, s a tanácskozás kezdetekor valamennyi delegátus átvehette a beérkezett 18 tanulmány egy komplett sorozatát. A konferencia két főreferátumának megírására a szervezőbizottság amerikai részről Francis X. Blouint, a Bentley Historical Library igazgatóját, Európából pedig J. Péter Sigmondot, a hágai Rijks Archiefschool igazgatóját kérte fel. 70