Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - KILÁTÓ - Künstler Ferenc: A második európai levéltári konferencia / 70–79. o.

Munkájukban személyes tapasztalataikon kívül felhasználták a már rendelkezésre álló rendszerleírásokat is. A tanácskozásnak Michigan Szövetségi Állam Egyetemének campusa, pontosabban a Horace H. Rackham School of Graduate Studies Assembly Hall épülete adott otthont. A vendégeket a közeli Campus Inn hotelben helyezték el. A konferencián 27 ország képviseletében 49 szakember vett részt, közülük 28 személy delegátusi, 21 pedig 'megfigyelői minőségben. Az üléseken részt vett még Hans Hofmann, az Európai Közösség levéltárosa, valamint az IFLA (Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége) részéről Irwin H. Pizer is. Kína megfigyelőt küldött a tanácskozásra. Az NLT és szervezetei képviseletében megjelent: J. Favier elnök (Franciaország), Ch. Kecskeméti ügyvezető igazgató (Franciaország), M. Fakhfakh, az ARBICA elnöke (Tunézia), J. M. Jardim, az ALA elnökhelyettese (Brazília), M. Caya, a levéltáros-egyesületek szekciójának (ICA/SPA) elnöke (Kanada), továbbá I. Caminada (Hollandia), a városi levéltárak szekciója (ICA/SMA) és D. Utomo (Indonézia) a SARBICA részéről. Magyarország képviseletében jelen beszámoló készítője vett részt a konferencián. A rendezők ugyanakkor lehetővé tették, hogy korlátozott számban az érdeklődő szakemberek és a nagyközönség képviselői — főként a helybeli intézmények munkatársai — is jelen legyenek az üléseken, s ennek következtében szinte állandó „telt ház" előtt zajlottak a programok. A tanácskozást — amelynek első ülése Michael Swift (Kanada) elnökletével zajlott le — Róbert M. Warner, a konferencia elnöke nyitotta meg. Ezt követően Charles Kecskeméti, az NLT ügyvezető igazgatója kapott szót. Hozzászólásában történeti áttekintést nyújtott az NLT különböző szintű és célú, s mára állandó jellegűvé vált rendezvényeiről, s ebbe a folyamatba ágyazva kiemelte egy kizárólag az európai régió levéltári kérdéseivel foglalkozó, rendszeres szakmai fórum létrehozásának szükségességét, külön hangsúlyozva a budapesti, első európai levéltári konferencia jelentőségét. A konferencia a megnyitó után négy plenáris ülés keretében végezte munkáját. Az elsőn Frank Evans (USA) elnökletével került sor a két főreferátum megvitatására. A konferencia főreferátumai Mindkét szerző azt a feladatot kapta, hogy vesse össze Észak-Amerika és Európa levéltári rendszereit és gyakorlatát. A témát eltérő módon közelítették -meg: egyikük elsősorban a feladatok, a másik inkább a szervezet felől igyekezett elvégezni elemzését. A látásmódban meglévő különbségek már önmagukban is jellemzőek; némi túlzással a gyakorlatiasság állt itt szemben a teoretikus szemlélettel. I. Francis X. Blouin referátumának címe: Azonosságok és eltérések a levéltári gyakorlatban, észak-amerikai perspektívából. A szerző a bevezetőben megállapította, hogy korábbi feltételezésével ellentétben meglehetősen nehéz elkülöníteni egy sajátos, egységes európai levéltári hagyományt, hiszen kontinensünk a politikai rendszerek, társadalmi és kulturális tradíciók, valamint fejlettségi szintek rendkívül bonyolult konglomerátuma, 71