Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből / 49–61. o.

Mivel Ulászló tisztában volt azzal, hogy az anyagi támogatás elnyerésének az ő részéről a tervezet elfogadása a feltétele, pozitívan válaszolt a yorki dékánnak, hiszen csak kisebb változtatásokat javasolt az artikulusokban, azok merevsége és nehézkessége miatt.

58 A magyar király a következő pontokban szeretett volna módosítást elérni: VII. Henrik II. Ulászló „contra Turcos et alios „contra Turcos et alios quoscunque hostes quoscunque hostes alicui praesentes et futuros partium prius non etc." confoederatos vei sanguine aut affinitate non coniunctos, praesentes et futuros etc." Véleménye szerint erre a betoldásra azért van szükség, mert bárki válhat akár régebbi szövetségesei, akár rokonai közül azok ellenségévé, akik ellen nem szabadna neki segítséget nyújtani.

59 Ulászló következő kifogása a lázadók kiadásával foglalkozó részben van. Ezt úgy fogadná el, ha csak azokat kellene kiadnia a területére érkező szövetségesei és rokonai közül, akik országával ellenségesen viselkednek.

60 („Kiadatási" kérelemre 1506-ban sor is kerül a két ország között. VII. Henrik követei a menekülő Richárdot kéri'kl a magyar udvartól. A válasz nemleges lehetett, hiszen Richárd de la Pole 1507. április 4-én Budán ad ki oklevelet.

61

) Ügy tűnik, hogy az angol diplomácia biztosra vette az igenlő választ, hiszen egyrészt semmiféle változtatásra nem kapott felhatalmazást követük, másrészt „litteras paratas sub sigillo et privilegio" hozott magával abban a reményben, hogy azt úgy a magyar, mind a lengyel király ratifikálni fogja.

62 Ulászló a liga tervezetét, saját kiegészítéseit, és minden bizonnyal VII. Henrik levelét testvéréhez, Sándor lengyel királyhoz, 1502. november 19-e után küldte el; elfogadhatónak ítélve az angol király javaslatát.

6

'' Geoffrey Blythe, miután értesült, hogy Ulászló változtatás nélkül nem fogadta el a liga tervezetét, Lengyelországba már nem is megy el, hogy átadja VII. Henrik ligára való felkérését. December elején már a Köztársaságban találjuk, így azonnal tájékoztatni tudta a Signoriát tárgyalásairól.

6

'

1 Mivel VII. Henrik eredeti elképzelése a szerződés azonnali ratifikálásáról nem valósult meg, nem várt tovább, a magyar uralkodóra bízta királya Lengyelországba szóló levelét, a magyar és a lengyel diplomáciának hagyva a következő lépést, elutazott az országból.

63 5. A lengyel vélemény Sándor lengyel király a liga szövegét, valamint az angol és a magyar király okleveleit 1502—3 fordulója körül kaphatta kézhez. Első reagálását ugyanis a tervezetre Johannes Polák gniesnoi castellanus és Nicolaus Firley krakkói vexillifero 1503 közepén vitték el a piotrkowói gyűlésre.

66 A lengyel király jónak tartotta a szövetséget elsősorban azért, mert a Német Lovagrend, a Hanza városok, valamint szárazföldi és tengeri hatalmak ellen segítséget jelentene. Megemlítette még, hogy a liga által megszerezhetnék Burgundiái Fülöp támogatását és a rajnai palotagróf szövetségét Gdansk szabadságának legyőzésére. Kérte a tanácsosokat, hogy az ügyben idejében és alaposan döntsenek.

67 54