Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből / 49–61. o.

E. KOVÁCS PÉTER Egy törökellenes szövetség tervezete 1502 bői 1502. október 3-án fényes ünnepség színhelye volt a magyar főváros. II. Ulászló és felesége, Gaston de Candale leánya, Anna de Foix hercegnő, már mint az ország királynéja, Budára érkeztek.

1 A királyi frigy megkötésében jelentős szerepet játszott Bácskai Miklós nyitrai püspök, Telegdy István királyi tanácsos, valamint Cseh György cubicularius.

2 A három magyarországi főúrnak a házasság megkötésén, a hercegnő hazakísérésén túl, diplomáciai feladata is volt.

3 Fel kellett venniük a kapcsolatot VII. Henriik angol királlyal, akitől Ulászló anyagi támogatást remélt a török ellen. Bácskai és Telegdy személyesen találkozott Anglia uralkodójával, aki egy angol—magyar—lengyel törökellenes szövetséget ajánlott Ulászlónak és Sándor lengyel királynak. Nyilvánvaló, hogy a több ezer kilométernyi távolság szinte kizárja a közvetlen segítségnyújtást, de mind Magyarországnak, mind pedig Angliának formailag sokat jelentett volna a tervezet ratifikálása. Anglia érdeke természetesen nem abban állt, hogy közvetlenül bekapcsolódjék a törökellenes harcokba, de az egykorú diplomácia egyik jellemzője volt, „hogy bármit is akart, legtöbbször a török veszélyt, a pogány elleni keresztény összefogás szükségességét emlegette".

4 A szigetország — Franciaországgal és Spanyolországgal szemben, a nemzetközi politikában betöltendő kedvező pozíció érdekében — nern akart abból az európai törökellenes ligából kimaradni, amit Velence hathatós közreműködéséve] a pápa próbált tető alá hozni. Magyarországnak viszont fontos volt, hogy a 'törökkel szemben minél több szövetségest és segélyt szerezzen.

5 Valójában tehát nem két ország elszigetelt diplomáciai próbálkozását jelenti a tervezet, hanem az általános liga két szuverén tagja, az európai szövetség keretén belül mindkét fél számára kedvező kapcsolat megteremtésén fáradozott. 1. Velence szerepe az angol—magyar tárgyalások megindításában 1499-ben Velence és az Oszmán Birodalom között kitört a háború.

6 A köztársaság megpróbálta Magyarországot is maga mellé állítani; a Signoria már 1499. szeptember 29-én levelet küldött Ulászlónak, melyben arra kérik, hogy ne kössön a törökkel békét. Ezzel egy időben titkári rangban a magyar fővárosba küldik Francesco dala Zuechát.

7 Velence kérésének eleget téve. a pápa is arra törekedett, hogy meggyőzze a budai udvart egy törökellenes akció szükségességéről. Ezért 1499 októberében Caspar Gulfi, Cagli püspöke személyében, elküldte megbízottját Ulászlóhoz. A magyar király azonban feltételeket szabott: békét köt a törökkel, ha a pápa nem semmisíti meg Brandenburgi Borbálával, majd Mátyás özvegyével, Beatrixszal kötött házasságát. Velence nógatására VI. Sándor pápa 1500 áprilisában eleget tett Ulászló kérésének.

8 49