Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből / 49–61. o.

A magyar király azonban még nem döntött. Egyrészről csábító Veíéncé ajánlata, az a 70 ezer dukát, amit Ulászlónak ajánlanak fel segélyként, másrészt viszont beláthatatlan (következményei lennének, ha Bajazid szultán beváltaná fenyegetését. Budai követének útján tudatja a királlyal, hogyha nem újítanák meg a magyar—török békét, a tatárokkal és a moldvaiakkal megtámadtatja az országot ,

9 A pápa másik szövetségese, a francia király, hasonlóan a köztársasághoz és Rómához, szintén megpróbálta a magyarokat az 1499. április 15-én megkötött ligába bevonni. XII. Lajos követei 1500. május 15-én már Budára érkeztek, de előtte április első felében Velencében egyeztették szövetségi terveiket, majd annak megkötése után szintén beszámolnak a Signoriának.

10 Rómában ez idő alatt (1500. április—május) a velencei követ nyomatékosan győzködte a pápát, hogy hirdesse meg a jubileumot, és küldje meg az egyházi tizedet azoknak az országoknak, amelyek részt vennének a keresztes háborúban.

11 A pápa már csak azért is igent mondott, mert Ulászló közölte VI. Sándorral, hogyha nem kap megfelelő segítséget, kénytelen a szultán előnyös békefeltételeit elfogadni. Ezért határozta el a pápa, hogy a nagyszabású, az egész kereszténység részvételére számító vállalkozás helyett a francia—pápai—velencei szövetséget, csak a magyarokkal és a spanyolokkal bővíti ki. A terv anyagi alapjául Európa valamennyi egyházi javadalmára három éven át kivetett tizedet szánták. Erre az időre esett a jubileumi év is, lehetőséget adva VI. Sándornak, hogy teljes búcsút biztosítson a keresztes had toborzásához. A jubileumi búcsúk és az 1499. december 24-én meghirdetett szentév bevételeit a pápa átengedte Velencének, Lengyelországnak és Magyarországnak.

1

'

2 Fontos bevételi forrásává vált a pápai segélyen túl a magyar kincstárnak az a 100 ezer forint is, melyet hosszas huzavona után Velence biztosított a török elleni védelem céljából.

13 Az 1501. május 12-én Budán kihirdetett béke értelmében Magyarország szövetségre lép Velencével és VI. Sándor pápával. A köztársaság évi 100 ezer forintos segélye is a magyar királyt illeti. Ennek fejében Ulászló ígéretet tett, hogy a fegyverszünetet felbontja Bajaziddal, és seregével hadba lép a török ellen. Fontos kitételként szerepelt az egyezségben Velence védelme. A horvát bán kötelességévé vált a Dalmácia, Friaul vagy Horvátország felől érkező török seregek visszaverése. A szerződő felek a császárt, a francia, spanyol, angol és a portugál királyokat is felkérik a ligához való csatlakozásra.

1

''

1 Az 1500. április 5-én megkezdett velencei diplomáciai offenzíva teljes sikerrel járt. (Sebastian Zustignan követ ezen a napon mondta el beszédét, melyben szövetségre szólította fel Magyarországot.

15

) A pápai külpolitika támogatásával elérték, hogy Magyarország ígéretet tett egy törökellenes támadásra. (Az igazsághoz tartozik, hogy számottevő akciókra nem került sor a magyarok részéről.

11

') Az 1501. május 12-i békében a szerződő felek több európai hatalmat is felkérnek a ligába való belépésre. Ezek között Angliát is felsorolták. [A franciapápai—velencei szövetség (1499. április 15.) elsődleges célja természetesen az volt, hogy minél több országot mozgósítson Velence mellett a török ellenében, egy nagy, keresztény liga keretében.] VII. Henrik angol király már 1500. április 7-én lojalitásáról biztosította XII. Lajost a szövetség ügyében.

17 A pápai politika is számított a szigetország támogatására.

18 A magyar diplomácia irányítói valószínűleg a velencei követektől értesültek Anglia pozitív magatartásáról. Jó alkalom kínálkozott a kapcsolat felvételére, hiszen az 1500. július 14-én megkötött francia—magyar szövetség kapcsán létrejövő házasság érdekében a két fél többször váltott üzenetet egymással.

19 1500 októberének végén két követ ment Franciaországba és Angliába, hogy a két uralkodót hadjáratra buzdítsa. Kíséretükben találni két lengyel orátort is.

20 Feltehe50