Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Horváth M. Ferenc: A "népi ellenőrzés" Magyarországon, 1957–1989 / 29–40. o.

HORVÁTH M. FERENC A „népi ellenőrzés" Magyarországon 1957—1989 Szándékunk szerint az alábbi rövid tanulmányban vázlatos áttekintést kívánunk adni a „népi ellenőrzés" magyarországi intézményéről, mely az elmúlt negyven év lényeges jegyeit hordta magán. Egy olyan szervezetről, mely az egypártrendszer keretein belül a direkt és indirekt módon érvényesülő pártirányítás alapján tevékenykedett, látszólag — demokratikus voltát igazolandó — széles „népi" bázison nyugodott, szervezeti felépítése a központi hatalom struktúráját követte, s a rendszerből, valamint saját struktúrájából fakadóan csekély hatékonysággal működött. Előzmények Az állami gazdálkodás ellenőrzése céljából Magyarországon 1870-ben felállított Állami Számvevőszék (1914-től: Legjobb Állami Számvevőszék), valamint a minden utalványozó hatóság mellett működő számvevőségek voltak a polgári korszak modern, más európai országokban is kialakított ellenőrző szervezetei. A Legfőbb Állami Számvevőszék a minisztériumoktól függetlenül és önálló hatáskörrel, csak az Országgyűlésnek alárendelve fejtette ki tevékenységét. Hatásköre kiterjedt az állam bevételeinek és kiadásainak, az állami vagyon és az adósságok kezelésének, általában az állam számvitelének, valamint az állami alapok és segélyek ellenőrzésére. 1948-tól kezdve már a számvevőségek mellett megjelennek a centralizálást, az állam erős befolyását elősegítő ellenőrzési szervek, az 1948 februárjában létrehozott Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartója, majd átszervezése után az Állami Ellenőrzési Központ.

1 Mindkettő a miniszterelnök felügyelete alatt állt, de ezt a jogot a Gazdasági Főtanács főtitkára gyakorolta. Feladatuk a többszörös ellenőrzés elkerülése és a vizsgálati tervek összehangolása, illetve az állami és az állami érdekeltségű vállalatok ellenőrzése volt. A kommunista hatalomváltás és az állami centralizáció újabb lépéseként 1949 végével megszüntették a polgári korszakban kialakult Legfőbb Állami Számvevőszéket, a Budapest Fővárosi Számvevőszéket, továbbá a nemrég megszervezett Állami Ellenőrzési Központot és 1950. január l-jével felállították a Minisztertanács, illetve a Népgazdasági Tanács közvetlen felügyelete alá tartozó Állami Ellenőrző Központot (ÁEK).- A központi állami ellenőrzésről kiadott 1949. évi 17. sz. tvr. a közületek — államigazgatási szervek (a helyiek is), közületi vállalatok, közérdekű testületek és intézetek, katonai szervezetek és alakulatok, bíróságok és ügyészségek — vizsgálatáról rendelkezett, melynek céljai egyrészt politikai, másrészt gazdasági jellegűek voltak. Ez kitűnik a tör29