Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - Haraszti Viktor: A Nemzeti Parasztpárt 1946. november 2–3-i nagyválasztmányi ülése és előzményei / 15–36. o.

ezért a határok mindkét irányba való meghúzását sürgették, és önálló politikai program kidolgozását. Olyan küldött is felszólalt a nagyválasztmányon (Belényesi Zsigmond, Biharkeresztes), akinek utasításában még a Szociáldemokrata Párttól való elhatárolódás szükségessége is szerepelt, pedig a két párt között alig volt valamilyen kapcsolat, bár a Baloldali Blokkban együtt vettek részt. Fontos megjegyezni azt, hogy a Blokk a Parasztpárt részvételétől lett valójában Blokk, hiszen nélküle csak a munkáspártok szövetsége lett volna. Ezért is jogos igény volt a Parasztpárt részéről, hogy a Blokkban egyenrangú félként vehessen részt. Veres Péter beszédének fonalától el kellett térnem, hogy érzékeltessem a választmányon folyó vitát a fontosabb kérdésekben. De a nagyválasztmány menetének ismertetése érdekében most vissza kell térnem beszédének záró gondolataihoz. Veres Péter a pártegység védelme érdekében döntő lépésre szánta el magát. Önkritikusan elfogadta azt a vádat, hogy a polarizáció azért ölthetett ilyen méreteket, mert nem foglalkozott eléggé a párt ügyeivel, vezetésével. Egységes vezetés kell tehát a Parasztpárt központjában. Ezért javasolta, hogy „a Politikai Bizottság pedig a maga teljes egészében mondjon le és a nagyválasztmány (helyeslés) válasszon helyette egy új, a Nemzeti Parasztpárt céljait jobban kifejező vezetőséget". De — és ez Veres Péter taktikájának leglényegesebb eleme — ezt a listát egyedül állítja össze, s nem hajlandó a névsoron egyéni változtatásokat elfogadni. Ha valakinek nem tetszik, egy teljesen külön listával kell előállnia. Veres Péter azonban tudta, hogyan tarthatja irányítása alatt a választmányi tagokat, hiszen a felszólalók egytől-egyig — bármilyen véleményen is voltak — azt hangoztatták, hogy Veres Péter az egyetlen, aki megmentheti a pártot és mindenkinek mögé kell felsorakoznia. Ezt még a szárnyak vezetőinek felszólalása is tartalmazta. Éppen erre alapozva jelentette ki Veres Péter, hogy bár mindenkinek jogában áll előállni külön listával, „de ha az megtörténik, hogy engem leszavaz a nagyválasztmány, abból természetesen levonom a konzekvenciákat". S bár nem mondta ki, ez azt jelentette, hogy lemond. Ezt egyértelműen érzelmi és politikai zsarolásnak nevezhetjük. Vajon miért tette ezt a lépést Veres Péter? Sajnos, a koalíciós időkről kevés írásában emlékezett meg, viszont egy önéletrajzi történetében néhány sorban foglalkozott ezzel a nagyválasztmánnyal is.

82 Itt így indokolta döntését: „És hogy megmentsem a pártegységet, elkövettem életem első és utolsó taktikai sakkhúzását." Az éjszaka néhány vezető (Nánási Lászlót, Tóth Endrét említi) segítségével egy vezetőségi névsort állított

83 össze, mellyel szemben bármely lista kisebbségben maradt volna. S bár visszaemlékezésében azt írta, semelyik oldal nem lépett elő külön listával, látni fogjuk, ez nem így történt. Nem is a listán szereplő nevek tárgyilagossága és igazságossága emiatt nem állhatott elő senki külön listával, hanem azért, mert a pártban nem volt olyan erő, amely Veres Péter megbuktatását felvállalta volna. Márpedig ha listáját leszavazzák, s ő lemond, a párt menthetetlenül kettészakad. Ez pedig a belpolitikai helyzetet is kiszámíthatatlan módon megváltoztathatta volna, s ennek veszélyét és következményeit senki sem merte vállalni, hisz mindenki tisztában volt Veres Péter első napi, egész napos beszédének valóságtartalmával. A november 3-i ülés Erdei Ferenc, majd Kovács Imre felszólalásával folytatódott, ezek lényegéről már volt szó az előző oldalakon. Ezt a küldöttek 5 percnyire korlátozott felszólalása követte. Erdei és Kovács is csak 30 percet kaptak, ezt nemcsak az idő rövidsége indokolta, hanem Veres Péter taktikája is: minél kevesebbet beszél más, annál kisebb az esély a polarizációs vitára. A taktika része volt az is, hogy Veres Péter a küldöttek felszólalása előtt azt a figyelmeztetést intézte hozzájuk: ne felejtsék el, hogy politikailag éretlen emberek — ma28