Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - Gerics József–Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése / 3–14. o.

Különösen fontosnak kell tartanunk azt a tényt, hogy legalább két esetben az is kimutatható, hogy a korona pántján olyan feliratot alkalmaztak, amely egyáltalán nem /készítőjére vonatkozott. Benzo szerint II. Miklós pápa (1059— 1061) saját szobrát királyi koronával koronázta meg, amelynek alsó pántján ez volt olvasható: „Corona regni de manu Dei", ill. „Diadema knperii de manu Petri".

2(i Valamivel későbbi adatunk arról tudósít, hogy a VII. Gergelytől — a IV. Henrik idején élt — Rudolf ellenkirály részére adott korona felirata: „Petra (oder Roma) dedit Petro, Petrus diadema Rudolfo" (1077).

27 Ezek az adatok analógiaként is megvilágíthatják a magyar dénár (Dbg. 1706/a) koronája pántjának feliratát: REGI, vagyis az ábrázolás és a felirat együttesen is megszólal: korona a királynaik (dativus). Ezt a koronát pedig nyilván azért látják el a REGIA CIVITAS körirattal, mert ez a koronázás pontosan meg nem állapítható, de mégis földrajzi értelemben vett helyére utal. Ennék a feliratnak a magyarázatát is számos tanulmány kísérelte meg. Eltekintve azoktól a feltételezésektől, melyek a pénzverő hellyel azonosítják (Esztergom? Fehérvár?) a dénárnak és István obolusainak REGIA CIVITAS felirata vizsgálatánál, a kutatás iránya kitér a felirat esetleges forrására is. Idézzük a legújabb, erre vonatkozó s egyben gondosan mérlegelő megállapítást: „Nem kétséges, hogy Dbg. 1706/a REGIA CIVITAS felirata Regensburg REGINA CIVITAS pénzeinek feliratával mutat rokonságot." A szerző a felirat koráról pedig így ír: „Regensburgban mind ezt a templomábrázolást, mind ezt a feliratot 1004 után — bár nem végérvényesen — a koronás fő—kereszt ábrázolása és a Radaspona, ill. ennek változatai váltották fel", s azt is megállapítja: „a feltételezhető kapcsolat ellenére sem lehet azt állítani, hogy a REGINA CIVITAS hibás elirata ... Ha viszont tudatos és következetes ez a felirat, akkor csak ott készülhetett, ahol más típusú REGIA CIVITAS feliratú pénzek készültek. Ezt a feliratot pedig csak Magyarországon használták."

28 A keletkezés korát — Regensburg viszonylatában — korrigálta Kovács László, amikor W. Hahn eredményeire hivatkozva megállapította, hogy a Radaspona körirat először 1024-ben jelenik meg.'

29 Ezt a kutatási irányzatot — minden 7. ábra. II. Konrád pecsétnyomója. Schramm, 1983. 387. o. 136/a kép. 3