Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Ujváry Gábor: Egyetemi ifjúság és katolicizmus a "neobarokk társadalomban": adatok a Foederatio Emericana történetéhez / 51–63. o.

minden táján sorra születtek a corporatiók. 1926-ban a következő helyeken találkozunk velük: Sopron, Vác, Eger, Miskolc, Keszthely, Rákosliget és Szeged. Pécsett és Magyaróváron pedig már két-két corporatió működött.

10 Az Emericana szervezete a német Burschenschaftok és az ezek hatására alakult magyar bajtársi egyesületek: a Turul és a Hungária felépítését követte. E szervezetekben is több corporatió tömörült. A diákok: — a próbaidős „daruk" vagy „apródok" és a már rendes tagnak számító felsőbbéves „leventék" — mellett öregurak — a már oklevelet szerzett „dominusok" —, valamint tiszteletbeli dominusok, „patrónák" és pártoló tagok tartoztak ezen egyesületekhez. Míg azonban a Turul országos hatáskörű és felekezetközi, a Hungária szakmailag elkülönülő, s így csak a Műegyetemen szerveződő társadalmi egyesület volt, az 1927-ben alakult Szent István Bajtársi Szövetség pedig politikai jellegével (a legitimista fiatalokat fogta össze) tűnt ki, addig az Emericana szigorúan vallási alapozású, de szintén az egész országra kiterjedő Foederatio volt. Az Emericana alapszabályait 1924. augusztus 14-én, Huszár Károly parlamenti interpellációjának hatására hagyta jóvá a Belügyminisztérium. Ekkortól, lényegében változatlan formában, az egyesület 1946-os betiltásáig érvényben maradt az Emericana „alkotmánya", melyben csak apróbb módosítások és kiegészítések — ezek közül az 1933-as és az 1939-es változtatások a legfontosabbak — történtek. Az egyesület célja „a magyar egyetemek, főiskolák és főiskolai jellegű intézeteknek . . . katholikus Corporatioit egységesen irányítani, a Corporatiók tagjait a gyakorlati katolicizmusra nevelni, kifelé egyetemlegesen képviselni s anyagilag és erkölcsileg támogatni. A cél elérésére szolgáló eszközök: gyűlések, ünnepélyek, felolvasások, gyakori érintkezéseké" Emellett „követeli a párbajnak, mint vallás- és kultúraellenes intézménynek eltörlését" is. Mint szervezet „politikával nem foglalkozik, tagjaitól azonban megköveteli, hogy politikai tevékenységük ne ellenkezzék a katolikus egyház tanításaival és a magyar nemzet alkotmányának tcrvényeivelés szellemével".

11 Az Emericana alapegységei, a corporatiók a Szövetségen belül önállóak voltak, s lehetőleg földrajzi szempontok alapján tömörültek. Latin nevet és jelmondatot, általában magyar védőszentet, saját címert és monogramot választottak. Élükön a „prior" állt, aki a corporatiót az Emericana központ szerveiben is képviselte. Munkáját a választott tisztikar segítette. A corporatiók a katolikus társadalmi és közéleti előkelőségek közül „protektorokát", védnököket kértek föl egyesületük támogatására. A corporatió kisebb egységekre: a leventék és az apródok „curiá"-jára, az öregurak „convent"-jére, a kis- és nagyasszonyok „famíliájára" tagolódott. A curiák az egyetemi és főiskolai hallgatók katolikus szellemű diáktársasági életének kialakítását tekintették fő feladatuknak. A katolikus középosztályt képviselő conventek „az akadémikus ifjúság védelme, segítése, irányítása, vezetése" érdekében alakultak. Tagjai, az öregurak, számszerűen s társadalmi súlyukat tekintve is az Emericana vezetői voltak, akik befolyásukat a döntően szintén a középosztályból származó fiatalokra könnyen megőrizhették. A corporatió harmadik tagozata, a família rendszerint a convent öregurainak feleségeiből vagy leányaiból toborzódott „a szülői otthon melegét pótló katolikus családi miliő" megteremtésére. A famíliák rendezte piknikeken, táncesteken, Mikulás- és karácsonyfa-ünnepélyeken és az évente megtartott Nagybálon „az emericanás ifjú a katolikus szellemű úri modort, a tiszta értelmű társasági formákat" is elsajátíthatta. A famíliák tagjai erélyesen ápolták a családvédelmet, karitász akciókban vettek részt, Anna királyi főhercegasszony vezetésével pedig már 1926-ban mozgalmat indítottak az erkölcstelen divat és tánc ellen.

12 54