Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - DOKUMENTUM - Soós László: A Pesti Áru- és Értéktőzsde létrehozása, 1860–1864: az intézményesen ellenőrzött pesti terménypiac kialakulása / 46–56. o.

kamatot nagyon megdrágította, hogy a bank 5^'o-os záloglevelei csak 80—85 °/o-os árfolyamon keltek el, és így a tényleges kamatláb a 8%-ot is meghaladta.) A magyar földbirtokok hiteléhségét mutatja, hogy az Osztrák Nemzeti Banktól felvett jelzálogkölcsönök összege már 1857-ben meghaladta a 23 millió forintot és 1860-ban 35,7 millióra növekedett, de még így sem beszélhetünk arról, hogy a jelentkező igények mind kielégítésre kerültek/

1 A Habsburg-birodalom belső válságát felszínre hozó 1859. évi háború engedményekre kényszerítette az osztrák kormányt. Amíg az 1850-es években a hazai kezdeményezések legjelentősebb sikerének az 1858-ban alapított Első Magyar Általános Biztosító Társaság létrehozását tekinthetjük, addig az 1860-as évek elején a korábban meghiúsított Magyar Földhitelintézet (1862), az Első Magyar Iparbank és a Kolozsvári Hitelbank (1864) működése elől is elhárultak az akadály ok.•' A Habsburg-birodalom területén kibontakozó gazdasági fellendülés Magyarországon agrárkonjunktúra keretében jelentkezett. Ez a fejlődési irány megfelelt annak a bécsi elképzelésnek, amely hazánknak a „birodalom éléstára" szerepét szánta. A konjunktúra kihasználását segítette az új hitelforrások megnyitása, a gyorsütemű vasútfejlesztés, a dunai hajófuvarozás megszervezése, továbbá a folyamatos áruellátást biztosító raktárházak felépítése. A magyar kereskedelmi forgalom legjelentősebb csomópontjává váló Pest ebben az időszakban is kitüntetett helyzetben maradt. Erre utal, hogy az egyetlen hazai bankként tevékenykedő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. az 1848—49-es „bűnök" ellenére tovább dolgozhatott, és a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara a többi társintézetekhez viszonyítva kiemelkedő központi feladatokat kapott. Pest gazdasági szerepét növelte továbbá, hogy 1853-ban 626 kereskedő közreműködésével létrehozták a hazai áruforgalom központjának kialakításán fáradozó Lloyd Társaságot, amely a „gabonacsarnok" felállításával már bizonyos árutőzsdei funkciók ellátására vállalkozott}' A Helytartótanács által 1854. november 2-án jóváhagyott alapszabályok szerint a Gabonacsarnok célját az alábbiak szerint rögzítették: „mindennemű szemes élet, úgymint gabona, repce, magvak stb. üzleti forgalmába jobb és rendszerintebb alakzat hozassék be".

7 A Gabonacsarnok megnyitása előtt a mezőgazdasági termékek főleg kávéházakban, valamint egyéb, ellenőrizhetetlen közterületeken cseréltek gazdát, így a tájékozatlan termelők és fogyasztók egyaránt számos visszaélésnek voltak kitéve. Az új intézmény a fenti áruforgalmat nemcsak egy helyre összpontosította, hanem alkalmazottai közreműködtek a vételek és eladások lebonyolításában, részrehajlás nélkül határozták meg az ügyletek tárgyát képező termények súlyát és minőségét. A konkrét üzletkötések alapján összeállított árjegyzések pedig megóvták e termelőket a spekulánsok csalásaitól? Az intézményt a pesti Lloyd Társaság tagjai ingyen látogathatták, a többi tag évi 5 forintos díjtétel befizetése mellett. Hetivásárok idején szabad bejárást engedélyeztek minden olyan vevőnek és eladónak, akinek a csarnok valamelyik tagja a tájékozódásban segítséget nyújtott. A Gabonacsarnok növekvő forgalmára és erősödő belső autonómiájára utal, hogy keretei között 1861-ben választott bíróság kezdte meg működését.1 A Gabonacsarnok önálló árutőzsdévé történő fejlődését az 1860. február 26-án megjelent császári nyílt parancs akadályozta meg azzal, hogy a birodalom jelentősebb gazdasági központjainak számító városokban tőzsdék felállítását rendelte el. Hiába próbálta a pesti Lloyd Társaság a Gabonacsarnok működését a tőzsde létrehozása után is tartósan fenntartani, a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara szorgalmazására az 1868. március 24-én összeülő közgyűlésen a 47