Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - DOKUMENTUM - Soós László: A Pesti Áru- és Értéktőzsde létrehozása, 1860–1864: az intézményesen ellenőrzött pesti terménypiac kialakulása / 46–56. o.

két intézmény tagjai az egyesülés mellett döntöttek.

10 A felszámolásra kerülő Gabonacsarnok szakemberei a tőzsde kötelékébe kerültek át, így az addig felgyülemlett üzleti tapasztalatok továbbra is a pesti központosított áruforgalom fejlődését szolgálták. A központosított áru- és értékpiac megszervezése Az 1860. február 26-án kelt császári nyílt parancs 2. §-a szerint: „Árutőzsdék létesítendők minden koronatartományban a fővárosokban vagy egyéb jelentős kereskedelmi gócpontokon, melyek egyúttal kereskedelmi és iparkamara székhelyei és pedig a szükségesség mérvéhez képest, a fenntartási költségek biztosítása mellett, az illető kereskedelmi kamara közbenjárásával, vagy legalább egyelőre való meghallgatása mellett."

[i A Pesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetői — akik ebben az időben főleg a kereskedők soraiból kerültek ki — a Lloyd Társaság képviselőivel egyetértve már 1860. június 11-én megfogalmazták feliratukat a Helytartótanács részére, amelyben a Pesten felállítandó árutőzsde megszervezéséhez előzetes engedélyt kértek}

2 Abban a reményben, hogy a helytartótanácsi jóváhagyás rövidesen megérkezik, a Lloyd Társaság keretében egy bizottmányt hoztak létre azzal a céllal, hogy az új intézmény alapszabály-tervezetét elkészítse.

13 E testület munkája során a már említett (1860. február 26.) császári nyílt parancs előírásaira, továbbá korábban alapított európai tőzsdék működéséről szerzett információkra támaszkodhatott. Mivel az Angliában levő, az államtól teljesen független magántestületként fennálló tőzsde a sajátos magyar viszonyok miatt mintául nem szolgálhatott, ezért — főleg a bécsi intézetre hivatkozva — olyan belső gazdasági autonómia megteremtésére törekedtek, amely mellett a szervezeti felépítés és ügymenet területén az állami felügyelet érvényesülhetett. A Lloyd Társaságnál kidolgozott alapszabály-tervezet — talán a Bruckféle liberálisabb gazdaságpolitikától felbátorodva — egy lényeges ponton eltért a császári nyílt parancs előírásaitól. Nevezetesen abban, hogy Pesten nem csupán árutőzsde, hanem áru- és értéktőzsde felállítását javasolták. A bizottmány fenti ajánlásával a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetői egyetértettek, és az 1861. december végén Kochmeister Frigyes elnök által a Helytartótanácshoz felterjesztett tervezet a magyar kereskedők eme álláspontját tükrözte.

1

'

1 A rövid idő alatt elkészített alapszabályok helytartótanácsi jóváhagyására több mint fél évig nem került sor. A pesti polgárok türelmetlenségére utal, hogy a kamara választmánya 1862. március 6-án, Pest Város Tanácsa pedig április 23-án sürgető levélben kérte a kedvező döntés meghozatalát.

1

* A tőzsde alapszabályait a Helytartótanács végül is — némi módosítással —• 1862 júliusában elfogadta és 18-án az uralkodó részére készített előterjesztésében a tervezet jóváhagyását javasolta. (Az eredeti tervezeten a Helytartótanács szakemberei csupán annyit módosítottak, hogy az állami ellenőrzést megvalósító országfejzdelmi tőzsdebiztos jogkörét pontosan meghatározták.)

lü A pesti tőzsde létrehozásáért folyó munkában újabb előrelépés 1863 tavaszán következett be. Miután a Magyar Kir. Helytartótanács felterjesztése alapján a bécsi Kereskedelmi Minisztérium az alapításhoz hozzájárult és az alapszabályokat (lásd a Függeléket) Pesten a helytartótanácsi alkalmazottak helybenhagyási záradékkal hitelesítették, az 1863. április 29-én kelt uralkodói leirattal minden jelentős akadály elhárult az új intézmény létrehozása útjából" A tőzsde megnyitására 1863 őszén mégsem kerülhetett sor, mert a ma48