Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - MÉRLEG - Schneider Márta: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből 1945–1948. Bp., 1988. / 76–79. o.

Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből 1945-1943 Szerk.: Gönyei Antal, Bp. 1988, Üj Magyar Központi Levéltár — Téka K. 591 pag. A történelem nem szokta ismételni magát. A nemzetközi kulturális kapcsolataink alakulását dokumentáló kötet iratai között lapozgatva mégis olyan érzése van az embernek, mintha ez már megtörtént volna egyszer. 1945-től kezdődően az új, demokratikus Magyarország a politikai elszigeteltségből a kulturális kapcsolatok építésével is próbált mielőbb kijutni, mint ahogy a világgal, s főleg Európával, Nyugat-Európával való egyenjogú és magasszínvonalú kulturális kapcsolatok igénye hozta létre a Trianon utáni Magyarország kulturális intézeteit is külföldön. Akkor is bizonyítani kellett egy újfajta politikát, s 1945 után a fasizmus leverése után is ki kellett lépnünk „a Németország utolsó csatlósa" szerepkörből, bizonyítva, hogy egy jobb, a magyarság fontos részét képviselő értelmiség, egy demokráciát építő ország keresi kapcsolódási pontjait a világban. Az előbbiekből kitűnik, hogy voltak hagyományai kulturális kapcsolatainknak, de az új történelmi szituáció e kapcsolatok újraértékelését, átalakítását igényelte. Ezeknek a kezdeteknek rendkívül izgalmas lenyomata — ha lehet egy forráskiadványra az izgalmas jelzőt használni — a Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak dokumentumait összegyűjtő kötet. Az 1945 legelejéről datált iratoktól kezdve az 1948 végén kelt levelekig nyomon követhetjük a kulturális kapcsolatok szervezeti kibontakozását egészen a „vasfüggöny" leeresztéséig. A kötetbe a Külügyminisztérium (a továbbiakban: KÜM) és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban: VKM) illetékes ügyosztályainak iratai kerültek be. A szerkesztő megállapítása szerint ezek az iratok viszonylagos teljességgel maradtak fenn, így valóban nagy munkát jelenthetett az irathalmaz kiválogatása. A bevezető gondolatai sok segítséget adnak a kötet használatához. Hasznos, hogy megismerhetjük a korabeli hivatali struktúrát, mely a kulturális kapcsolatok irányításával, szervezésével foglalkozott. A hivatali egységek feladatköri leírása, a hivatali személyek változásainak nyomon követése segít az iratok között jelentőség szerint is eligazodni. A dokumentumkötet két nagy egységre bontva rendszerezi az iratokat. Az első rész I. fejezete a több országot érintő témákat, neves kulturális személyiségek úti jelentéseit, s néhány kiemelt kulturális rendezvény ügyét dokumentálja. (Nemzetközi Budapesti Kulturális Találkozó, Debreceni Nyári Egyetem, Bartók Béla Zenei Verseny stb.) A második fejezet a nemzetközi kulturális szervezetek és Magyarország kapcsolatát tárja fel. A legfontosabb, s egyben legterjedelmesebb rész az UNESCO megalakulását, s Magyarország részvételének első lépéseit mutatja be. (Magyarország előbb lett az UNESCO 76