Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Kalmár János: III. Károly és Magyarország 1711-ben / 44–50. o.

25 Lukinich: i. m.

; 200. 26 HHStA Spanien. Hofkorrespondenz. Karton 13, Mappe 75, fol. 76v—77r., ül. fol. 130r. 27 Lukinich: i. m., 362. lap, 3. sz. lábjegyzet. 28 „[...] Euer Mayestát und Liebden Vorsaz, das Königreich Hungarn auff gleiche weis, wie andere dero Erbkönigreich und) Landen zu regieren, gar lobreich; dieses ist aber eben jenes, was die Hungarn nicht habén noch gedulden wollen, sondern wegen ihrer Vorschuzenden freyheiten auff eine absonderliche, anderen Lándern nicht gemeinsambe arth gehallten zu werden verlangen, und dahero ihrer viele [... ] beschwárde, die treue und unterthámgkeit ihrem König und Herrn absagen [...]" HHStA Spanien. Hofkorrespondenz. Karton 13, Mappe 75, fol. 121v. 29 „[...] Alss werden Euer MayestátJ [... ] dieses máchtige Königreich [ti. Ungarn] hoffentlich mit aller Vergnügung glückseelig zu regieren, sonderbahr wann dabey die von ihnen vorgeschriebene Regein,' [... ] beobachtet werden [...], und ihnen nebst bestáttigung des Königreichs gerechtigkeiten und freyheiten allé forcht einer künfftigen bestraffung benommen worden. [...]" HHStA Spanien. Hofkorrespondenz. Karton 13, Mappe 73, fol. 185v. 30 HHStA Hausarchiv. Familienkorrespondenz A. Karton 22, Pallium: Juli 1709— September 1711, fol. 283v. 31 HHStA Spanien. Hofkorrespondenz. Karton 13, Mappe 77, fol. 98r, 99r—v, lOlr—v és 103r. 32 HHStA Spanien. Hofkorrespondenz. Karton 13, Mappe 77, fol. 120v. 33 Mezgolich, Elfriede: Gráf Johann Wenzel Wratislaw von Mitrowitz. Sein Wirken wáhrend des Spanischen Erbfolgekrieges (Phil. Diss. Univ. Wien, 1967) kézirat, 245. 34 Arneth: i. m., 169. 35 Az Histoire des troubles de Hongrie két kötete szerepel III. Károly 1708-ból származó könyvjegyzékén. (HHStA Hausarchiv A. Familienakten. Karton 104, Mappe IV: ,,Catalogus Librorum in cameras* Regia erectorum, Barcinonae, die 23 Mensis octobris anno 1708", fol. 136r, 384—385. számon.) Ebben a magyarországi eseményeket 1656-tól kezdődően áttekintő munkában a Habsburg-uralkodó elleni öszszeesküvéssel vádolt Frangepán Ferenc, Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc kivégzését metszeten is szemlélhette. Gróf Apponyi Sándor: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok (Budapest, 1902) II. köt. 237. lap 1199. sz., 260— 261. lap 1266. és 1267. sz., ill. 317. lap 1425. sz., továbbá Köpeczi Béla: 'Magyarország a kereszténység ellensége'. A Thököly-felkelés az európai közvéleményben (Budapest, 1976), 245—248., ill. 279—280. 36 Hazánk XVIII. századi történetét egyértelműen fejlődésnek ábrázolja Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (Budapest, 1980) című monográfiája, melyben cáfolja az ezzel ellentétes álláspontokat is: 28—37. 37 Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet (Budapest, 1935) IV. köt. 317—318., ill. Bánkuti Imre: A szatmári béke — Sorsdöntő történelmi napok, 6. (Budapest 1981), 146—148. 50