Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - HÍREK - Pásztor Ferenc: Számítógépes munkák a Heves Megyei Levéltárban / 101–103. o.

Számítógépes munkák a Heves Megyei Levéltárban Levéltárunkban már a hetvenes években megkezdődtek a kutatások és kísérletek bizonyos munkák majdani számítógépesítése érdekében. Fény- és peremlyukkártyákra kerültek egyes feldolgozások, amik még ma is jól használhatók, és iközvetlenül akár számítógépbe is táplálhatok. Az ötlet és a módszer igazgatónktól, Kovács Bélától származott. Azonban, mivel akkor még kilátás sem volt a továbblépéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megoldására, e törekvéseink szükségességét sokan vitatták. Akkoriban, az ESZR (Egységes Számítógép Rendszer) terjesztésének idején a számítógép egy sokak által kiszolgált, dédelgetett, laboratóriumszerű számítóközponttal volt egyenlő. Teljesen érthető, hogy a normális halandó igyekezett nagy ívben elkerülni. Jelentős előrelépésnek tekinthető a személyi számítógépek megjelenése a nyolcvanas évek elején. Egy csapásra megszűntek olyan gondok, mint: óriási helyigény, állandó karbantartás, klímaigények stb. Egyszemélyes segédeszközzé váltak. Olyannyira sikerült csökkenteni a méreteket és az árakat, hogy a háztartásokba is eljuthatott („home computer"). E kategória legkiválóbbja volt '82-—83-ban a Commodore 64. Hazánkban akkoriban hajtották végre a nagy iskolaszámítógép-programot, melynek jótékony hatása mellett keserű tanulsága, hogy a kisgépeknél is törekedni kell a kompatibilitásra, rendszerbe állíthatóságra. Mire levéltárainkba is került komputer ('84—85), a C 64-es nálunk is legyőzte versenytársait. Gombamód szaporodott nemcsak az iskolákban, háztartásokban, de a hivatalokban, irodákban és a levéltárakban is. Az utóbbi helyekre kétségtelenül nem való, csupán (?) a szemléletet formálhatja. Akik éltek az új lehetőséggel, ezt a gépet is tudták okosan, hasznosan foglalkoztatni, pl. szövegszerkesztésre, kalkulációk és statisztikák készítésére. A 80-as évek második felében forradalmasította a hazai számítástechnikát az IBM PC XT/AT névvel fémjelzett személyiszámítógép-kategória. Ez már valóban gyors, nagykapacitású, hatékony eszköz. Levéltárunk 1984-ben kapott egy C G4-est, a szükséges tartozékaival együtt, majd 1987 őszén egy PC XT kompatibilis gépet. Én '85-től dolgozom itt, számítástechnikai szakemberként. Múlt év elejétől pedig „osztályunk" létszáma másfélre duzzadt, mert a szövegek bevitelét és szerkesztését (pl. levéltári segédletek) egy nyugdíjas gépírónő végzi a kisebb számítógép és hozzá kapcsolt Robotron elektronikus írógép, valamint szövegszerkesztő program segítségével. A gyakorlati, kézzelfogható eredményt adó munkák mellett — amilyen a C 64-en készített fond- és állagjegyzék, szervnyilvántartás, statisztikai feldolgozások, gazdasági és egyéb praktikus számítások, illetve XT gépünkön ugyanezek, és még a könyvelés — a legjobban használható szoftverek kutatásával, fejlesztésével foglalkozom. Tapasztalataimmal a többi levéltárat is próbálom segíteni. 1987 nyarán a Tudományszervezési és Informatikai Intézet pályázatot hirdetett számítógép-alkalmazások támogatására. Az erre benyújtott ,,A számítógép alkalmazása a levéltári munkában" című témavázlatunkat elfogadták és így kutatási munkánk, programfejlesztéseink 1988/89. évben az intézet anyagi 101