Levéltári Szemle, 39. (1989)
Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - HÍREK - Dóka Klára: Beszámoló az egyházlátogatási jegyzőkönyvek feldolgozásával kapcsolatos előkészületekről / 99–100. o.
meny), Kiss Mária szakfelügyelő, Bácsa Imre osztályvezető (ÜMKL Számítástechnikai Osztály), Lukács Márta matematikus (MTA Számítástechnikai Kutató Intézet), Dóka Klára OTKA témafelelős (ÜMKL). Á munkabizottság 1989. május 3-án Szombathelyen megbeszélést tartott, melynek során rögzítették, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek feldolgozását a kezdetektől 1871-ig végzik el. A feltárás a következő főbb adatcsoportokra terjed ki: — a jegyzőkönyvekre vonatkozó adatok (mely felekezetnél mikor keletkeztek, ki készítette, milyen nyelven, mely helységgel kapcsolatban, hol őrzik eredetben, másolatban, mikrofilmen) — a helységekre vonatkozó adatok (jogállás, filiák száma, neve, a lakosság száma, vallási megoszlása, nyelve stb.) — a templomokra vonatkozó adatok (kor, építőanyag, egyes részek — torony, kápolna, sekrestye — megjelölése, patrónus neve, ünnepe stb.) — papokra, tanítókra vonatkozó adatok (számuk, jövedelmük) — egyéb adatok — kegyúr egyházi intézmények, egyesületek szerzetesrendek — református jegyzőkönyveknél a presbitériumra vonatkozó adatok. A kutatási eredmények közzététele — az eddig készült számítógépes feldolgozásokhoz hasonlóan — őrzőhelyek szerinti bontásban (ún. alaptábla) fog történni, melyet a mutatók egészítenek ki (pl. időrendi, helynévmutató, kegyurak szerinti mutató, a lakosság létszáma, nyelve szerinti áttekintés stb.). Az első kötetben közzéteszik a használatot elősegítő kódjegyzéket, valamint azt a latin—magyar szógyűjteményt, mely a kutatáshoz szükséges legfontosabb kifejezéseket foglalja magában. A feldolgozás köre a központi (érseki, püspöki, egyházkerületi) levéltárakban őrzött jegyzőkönyvekre terjed ki, és annak megkezdése a mikrofilmen is megtalálható katolikus iratokkal látszik célszerűnek. A plébániákon lévő jegyzőkönyvek külön nem fognak szerepelni, azokra az adatlapokon majd csak utalás történik. Bízunk benne, hogy a katalógus használata a kutatók számára nagy segítséget fog adni, bár áttekintése nem helyettesíti az eredeti iratok használatát. Eligazítást ad viszont művészettörténeti, társadalomtörténeti, egyháztörténeti vonatkozásban és egy sor olyan kérdés megválaszolásában, amihez a nagy mennyiségű forrásanyag átnézése megoldhatatlan volna. Dóka Klára