Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban, 1911–1944, 1945–1949 / 50–57. o.

lentés: három téglagyár 171 munkása június 30.-—július 3-ig sztrájkolt, béremelést kértek, mert kevesebb bért kaptak, mint a püspökladányi munkások. A munkaadók akkor hajlandók többet fizetni, ha a debreceni téglaárat a püspökladányi árral azonosra emelik fel.

8 1942-től több panaszt írtak olyan munkaadók ellen, akik nem fizették meg a legkisebb munkabéreket és a túlórákat. Ezen ügyeket az iparfelügyelő bejelentette a közigazgatási hatóságoknak, hogy a kihágási eljárást indítsák meg. Ilyen ügyek 1943-ban is szerepeltek, s volt olyan is, mely több évvel korábbi szabálytalanság alapján indult meg.

9 Az 1944. évi iratok viszonylag nagyobb mennyiségben megmaradtak, s így tükrözik az átlagos ügyintézést. Sok ügy gőzkazán-revízióval, víznyomáspróbával foglalkozott, jelentős a telepengedélyek véleményezését tartalmazó iratok száma is. Munkaügyi kérdésekben is adott javaslatot az iparfelügyelő, pl. az éjjeli munkaidőről, az ebédszünetről, egy munkás fizetéses szabadságáról. A 293/1944. sz. iratban közölte, hogy a debreceni üzemekben 6600 dolgozót foglalkoztattak. Több irat szólt az üzemek munkaügyi választmányának megválasztásáról és a munkaügyi előadó kijelöléséről pl. 332, 333—341, 413, 496. sz. Az iktatott iratokat sorszámosan iktatták, majd alapszámos rendszerben irattározták. Az első iktatószám volt az alapszám. Az iktatott iratok után elhelyezett nyilvántartások a következők: Nyilvántartás az üzemek által éjjel foglalkoztatott női munkásokról 1940—• 1949. Nyilvántartás a sztrájkokról. 1940—1947. Kimutatás azon balesetekről, melyekből folyólag rendőri hatóságok írásbeli szakvéleményt kértek. 1943—1944. A telepengedély-véghatározatokat az iparhatóságok küldték meg az iparfelügyelőnek, s ezt évrendben kezelték a felügyelőségen. A határozatokon nagyrészt feljegyezték az iparfelügyelői iktatószámot is. A telepengedélyezési nyilvántartás azokat az ügyeket tartalmazta, melyekben az iparfelügyelő részt vett. A nyilvántartásban feltüntették a vonatkozó irat iparfelügyelői számát is. A gőzkazán-nyilvántartások megyék, járások és helységek szerint tartották nyilván a gőzkazánokat. Az ipartelepek jegyzéke előbb a debreceni, majd a Hajdú és Bihar vármegyei ipartelepeket sorolta fel járások és helységek szerint, feltüntetve az iparcsoportot is az egyes üzemeknél. A XXIV. 301. jelzetű Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség iratait két állagra tagoltuk: az általános iparfelügyelői és a miniszteri biztosi iratok állagára. Az iparfelügyelő a korábbi jogszabályok alapján folytatta munkáját 1945ben, tehát az általános iratanyaga hasonló volt az előző évekéhez. Sok gőzkazán-vizsgálati, illetve vizsgálat elhalasztását kérő ügy található. Több kazánt letiltott az iparfelügyelő, mert a tulajdonos nem kért vizsgálatot. Telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyek is előfordultak. Érdekes azon ügyirat, mely a debreceni iparfelügyelőséghez tartozó csonka Bihar vármegyei községek ipartelepeinek és gőzkazánjainak a nyilvántartásait kérte átadni a nagyváradi iparfelügyelőségtől 1945. március 29-én. Az iparügyi miniszter az átszállítást a debreceni felügyelőre bízta. A felügyelő az iratok egy részét január 9-én átvette.

10 Ipartörténetileg jelentős a gyári jellegű iparüzemekről 1945. május 12-én készített kimutatás, mely a kerület üzemben levő 80 ipartelepét sorolta fel. 6 vállalat volt üzemen kívül.

11 Az iparfelügyelő 1945. július 20-án a kerület mezőgazdasági ipari üzemeiről készített kimutatást, melyben 8 üzemet sorolt 53