Levéltári Szemle, 39. (1989)
Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban, 1911–1944, 1945–1949 / 50–57. o.
fel. 12 1946. május 13-án a 20 munkást foglalkoztató ipartelepek adatait állította össze és jelentette az Iparügyi Minisztériumba. 13 A Debreceni Hajlított Bútorgyár munkásai panaszolták, hogy a gyár napi 10 órás munkaidőt állapított meg. A munkások felháborodtak ezen, mivel a 8 órás munkaidőért harcoltak a felszabadulás előtt. A gyár öt napon át dolgozta le az 50 órát. Az üzemi bizottsági elnök szerint a heti 48 órát tisztán kell ledolgozni, a napi fél óra. többlet ebédidő volt. Az iparfelügyelő utasította a gyárat, hogy ötnapos munkahét esetén 9,5 órás munkaidőt vezessenek be, mert a munkaidő a 9,5 órát nem haladhatja meg. 17 ' Igen érdekes irat a debreceni nyomdászok sztrájkjáról adott iparfelügyelői jelentés. A nyomdászok 1947. október 25-én 2,5 órás szimpátia sztrájkba kezdtek. A sztrájk előzményei a következők: a helybeli nyomdavállalatok a súlyos élelmiszergondokra tekintettel, a kollektív szerződés által is engedélyezett egyheti bérnek megfelelő segélyben kívánták részesíteni munkavállalóikat. Debrecen város és a Tiszántúli Ref. Egyházkerület könyvnyomdája, mivel már október 3-án egyheti bérnek megfelelő segélyt adott, azonkívül 200—500 Ft beszerzési előleget is folyósított, a mozgalomhoz nem csatlakozott. Erre a többi nyomda dolgozói szimpátia sztrájkba kezdtek, mely csak 2,5 óráig tartott, mivel az ügy elintézésére ígéretet kaptak. 1947. október 29-én egyeztető tárgyalás kezdődött a helyi könyvkötő, illetve nyomdaipari szakszervezet elnökei, a városi nyomda igazgatósága és üzemi bizottsága részvételével. Debrecen város polgármestere és az iparfelügyelő is részt vett a megbeszélésen. A tárgyalás eredményes volt, mert bár a második heti bérnek megfelelő segélyt nem lehetett kifizetni, a nyomda vezetősége a polgármester hozzájárulásával 100 q burgonyát beszerzési áron adott a dolgozóknak, amelynek az árát később megállapított részletekben vonta le. 15 Az üzembiztonságot szolgálta az iparfelügyelőnek az üzemekhez intézett felhívása, hogy tartsák be a dohányzási tilalmat, mert a legszigorúbb eljárást indítja ellenük. Ugyanis sok tűzeset fordult elő a dohányzás miatt. Az Iparügyi Minisztérium kis módosítással jóváhagyta a felhívást, s így küldték ki a vállalatoknak 1947. november 20-án. 1(i Az iparosodás fejlesztését szolgálta a Magyar Kommunista Párt debreceni városházi pártszervezetének indítványa. Debrecen Város Tanácsa az indítványt javaslat végett megküldte az iparfelügyelőnek is, 1947. október 4-én. Az MKP indítványa szerint a hazai ipar decentralizálása, a Tiszántúl, valamint Debrecen város iparosodásának előmozdítása, a nagymértékben lerombolt város újjáépítése és a helyi munkanélküliség leküzdése parancsolólag követelik, hogy az ipari üzemek létesítésére kedvező előfeltételeket, kedvezményeket biztosítsanak, s így azok alapítását előmozdítsák. Javasolták, hogy Debrecen város közgyűlése mondja ki, hogy minél több ipari üzem létesítése szükséges, ezért az alapítás előmozdítására kedvezményeket ad: 1) a városi területet kedvező feltételekkel biztosítja, 2) kiépíti a telephez vezető utat és lehetőleg közművekkel is ellátja, 3) kedvezményes villannyal és gázzal látja el, 4) a kormánynak előterjesztést tesz, hogy az ipartelepek részére a felépített épületek után 3 évi adómentességet adjon. A pártszervezet javasolta, hogy ezt a határozatot küldjék meg a Gyáriparosok Országos Szövetségének, az összes iparkamarának és a budapesti lapoknak is. A javaslat 1947. május 28-án kelt és Ménes János h. polgármester írta alá. Az iparfelügyelő a tanácshoz küldött javaslatában támogatta az MKP indítványát az iparosodás érdekében. 17 Statisztikai feldolgozás számára jól hasznosítható a kerületben levő gőzekegarnitúrák kimutatása 1947-ből, vagy az 1947-ben létesült új ipartelepek és a megszűntek nyilvántartása. IS 54
