Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről / 14–26. o.

b) a NEP, illetve az ellenzék potenciálisan esélyes jelöltjeinek adatait, c) milyen intézkedésekkel (beleértve a választókerület földrajzi határainak módosítását is) lehet javítani a NEP esélyeit. 2. A községen belüli erőviszonyok alakítását és befolyásuk növelésének lehetőségeit szolgálandó vizsgálták a) a községi képviselőtestületek pártok szerinti összetételét, b) a vezetőjegyző (polgármester), adóügyi jegyző, községi bíró, lelkészek — vagyis a község legbefolyásosabb vezetőinek — pártállását. 3. A társadalmi és szakegyesületek, művészeti csoportok „meghódítása" érdekében 1934 őszén indított offenzívát a NEP országos vezetése, amikor már szinte minden magyar településen kiépültek és megerősödtek a NEP helyi szervezetei. Ezt az akciót szolgálta az 1934 szeptemberében

18 kibocsátott Propaganda-kérdőív. Segítségével adatokat gyűjtöttek a) valamennyi egyesület, kör stb. — tevékenységének tartalmáról, a község (város) közvéleményére gyakorolt hatásáról, —• taglétszámáról, — működési feltételeiről, — vezetőiről és azok pártállásáról, — NEP-hez fűződő viszonyáról (támogatja vagy ellenzi), — a legközelebbi választás (kinevezés) időpontjáról, — arról, „Miként volna megnyerhető ... a Nemzeti Egység gondolata számára?", b) azokról a NEP-tagokról vagy a pártba beszervezhető személyekről, akik alkalmasak lehetnek szónoki feladatok ellátására, illetve arra, hogy a NEP országos központja utasításainak megfelelően irányítsák a községben a propagandatevékenységet, kulturális életet, a gazdasági munkát, a jótékonysági akciókat vagy sportéletet. * * sis A Nemzeti Egység Pártjának országos vezetése által kibocsátott kérdőíveket áttekintve megállapíthatjuk: adatókban (mind mennyiségi, mind minőségi értelemben) rendkívül gazdag iratanyagról van szó. A bennük felhalmozott információk többféle kérdéskör vizsgálatára hasznosíthatók. Az iratanyag forrásértéke — tartalmi és módszertani vonatkozásban — az alábbiakban összegezhető: A) Tartalmi vonatkozások I. A Nemzeti Egység Pártjának alapos megismerését teszik lehetővé. 1. A NEP jellege Az ismertetett iratok mennyisége, jellege, az egyes irattípusok funkciója önmagában is bizonyítja, hogy a NEP-et a) tömegpárttá akarták átalakítani, melybe a lakosság egészét kívánták beszervezni (taglétszámok, a szervezőmunkával kapcsolatos szöveges jelentések:). b) Erősen centralizált és hierarchizált pártként működött, melyben érdemi (politikai, személyi stb.) kérdések tekintetében csak a „Vezér", illetve az országos vezetés rendelkezett a döntéshozatal jogával. A tagságot tömörítő községi szervezeteknek önállóságuk nem volt, feladatuk — a felsőbb utasítások mechanikus végrehajtása, 22