Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről / 14–26. o.

•— a felettesek pontos és rendszeres informálása, azok döntéseinek megalapozása érdekében. c) Szervezeteinek folyamatosan 'kellett működni, rendszeres munkát végezni meghatározott szervezeti keretek között, d) tagjainak pedig — magukat a „Vezér" (Gömbös) akaratának alávetve — szervezetileg is kötődniük kellett a párthoz. E vonások következtében a NEP alapvetően eltért a korszak — választói pártként működő •— polgári pártjaitól. 2. A párt működése A több, mint háromezer községi szervezetből álló párt országos, megyei, választókerületi és helyi szerveinek rendszeres munkája, együttműködése, illetve mindezek irányítása bonyolult feladat volt. Ez a) egyrészt: csak jól átgondolt és felépített struktúrában, részleteiben kidolgozott módszerekkel vált lehetségessé. b) Másrészt hatalmas mennyiségű adminisztrációval járt, ami ontotta az iratokat. Ezek — korabeli manuális — feldolgozása nagylétszámú apparátust igényelt. 3. A központi vezetés irányító munkájának módszerei a) Az országos központ kényes volt az információgyűjtés pontosságára. A megyei és községi szervezeteknek írt levelek, útmutatók tele vannak az erre utaló elvárásokkal vagy az utólagos kritikával, dorgálással.

19 b) A különböző szintű szervekkel elsősorban írásban tartottak kapcsolatot, szintén írásban történt az információcsere túlnyomó többsége. A személyes látogatás és megbeszélés elsősorban a központi vármegyei titkárok, kisebb mértékben a választókerületi titkárok munkáját jellemezte. c) A központi vezetés nem épített a megyei, választókerületi és községi szervezetek, illetve vezetők öntevékenységére, önállóságára és fegyelmére; a rendszeresen küldött utasítások és kérdőíveken kért információk egyben a folyamatos munkavégzésre késztetés eszközei is voltak. d) Az alsóbb szervekkel kialakított kapcsolat nem épült a bizalomra. Erre utal több olyan kérdés, illetve kérdéscsoport, melyekre adott válaszok az adott vagy más kérdőív kitöltőjének munkáját, adatainak hitelességét kívánták kontrollálni (legalábbis erre is alkalmasak voltak).

20 II. Az ország politikai erőviszonyainak pontos feltérképezésére adnak lehetőséget. Mint láttuk, e kérdőívek — minden más, eddig ismert forrásnál — teljesebb összegzés elkészítését teszik lehetővé 1. valamennyi politikai párt a) szervezeteinek számáról b) taglétszámáról c) vezetőik társadalmi kötődéséről; 2. a községi képviselőtestületek pártok szerinti összetételéről; 3. a társadalmi egyesületek a) számáról b) jellegéről c) vezetőiről d) politikai orientációjáról; 4. a települések legbefolyásosabb személyiségeinek pártállásáról. 23