Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről / 14–26. o.

b) a községben levő háziipar, ennek termékei értékesítési lehetőségeire és módjára vonatkozó kérdések. 2. A község társadalmi viszonyait illetően pontos adatokat kérték a) a lakosság foglalkozás, vallás és felekezet szerinti megoszlásáról (szám, %). b) Különös figyelmet szenteltek a munkanélkülieknek (számukat iparáganként mérték fel), az állástalan diplomásoknak és érettségivel rendelkezőknek. Bennük — helyzetüket javító intézkedések révén — könnyen megnyerhető réteget láttak. c) Hasonlóan kezelték a földműves napszámosokat és a kisiparos segédmunkásokat — számukat, munkalehetőségeikét, átlagos keresetüket vizsgálva. d) Név szerint kívánták megismerni a községek — feltételezésük szerint •— legbefolyásosabb személyiségeit (vezető jegyző, adójegyző, községi bíró, vallási vezetők — lelkészek, iskolaigazgatók, orvos, állatorvos, állomásfőnök). A pártszervezés során és a NEP helyi vezetőiként (főként vezető titkárként) elsősorban ezekre a községi tisztviselőkre, illetve értelmiségiekre kívántak támaszkodni.

17 3. A politikai erőviszonyok megismerése érdekében adatokat kérték a) az ellenzéki pártok (név szerint kiemelve: a Független Kisgazdapárt, a Keresztény Gazdasági Párt, a Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Szocialista Párt) helyi szervezetének — taglétszámáról, — vezetőjéről (párttisztség, név, kor, foglalkozás, lakhely) (3), (4), (12), b) a község politikai vezetőiről (név, kor, vallás, foglalkozás, pártállás) (12), c) a kerület országgyűlési képviselőjéről (név, pártállás) s arról, hogy a település választóinak hány százaléka támogatja (4), d) a különböző napi- és hetilapok (pl. Függetlenség, Nemzeti Figyelő, Magyar Falu, Budapesti Hírlap, Magyarország, Független Kisgazda, Népszava stb.) előfizetőinek számáról (3). A NEP 'községi szervezeteinek kiépítése nem öncélúan folyt. Mint fentebb utaltunk rá, a Gömbös-csoport a párt által biztosított tömegtámogatás segítségével kívánta kiszorítani a politikai életből mind a kormánypárt Bethlen vezette konzervatív erőit, mind az ellenzéki pártokat. Ezzel vélték megvalósíthatónak a hatalom teljes kisajátítását községi és országos szinten egyaránt. Céljukat úgy kívánták elérni, hogy képviselőik választások során túlsúlyra jutnak a községi képviselőtestületekben, a vármegyei törvényhatóságokban és a képviselőházban. Az etatista, diktatórikus terveket potenciálisan és valósan akadályozó, önszervező társadalmi közösségeket (egyesületeket, egyletéket) a vezető tisztségek megkaparintásával, a tagság NEP számára történő megnyerésével akarták alárendelni a központi akaratnak. Mindezeken túl a települések egész életét a helyi NEP-szervezeték, s ezáltal Gömbös irányítása alá akarták vonni, a gazdasági tevékenységtől kezdve a műkedvelő művészeti csoportokig. E fő cél elérése is a helyzet pontos ismeretét, illetve a kormánypárt alkalmas képviselőinek megtalálását igényelte. E tekintetben is sor került egyedi felniére sekre (12), (13), (114) és folyamatos információgyűjtésre (3), (4). III. A képviseleti szervek, egyesületek helyzete, politikai orientációja, a NEP képviseletére alkalmas személyek 1. A parlamenti képviselet növelése érdekében 1934-ben választókerületenként felmérték a) a képviselők adatait, támogatóinak részarányát, népszerűségének vagy népszerűtlenségének okait, 21