Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről / 14–26. o.

a) Szervezeti feltételek és keretek — A munka intenzitását és rendszerességét kívánták ellenőrizni azokká! a kérdésekkel, melyek = a NEP irodahelyiségének és címtáblájának meglétére, = a hivatalos napok (hetenkénti) számára, = a hivatalos órák számára, = az elnöki fogadóórák időtartamára vonatkoznak. Ebben a tekintetben mérvadó lehet az, hogy „a tagok hány %-a látogatja" a NEP hivatalos helyiségét. (4) — Külön kérdésekben kértek adatokat (időpont, időtartam, résztvevők száma) = a választmányi ülésekről, — az ifjúsági és női csoport munkájáról (16), (17), = a társadalmi munkacsoportok összejöveteleiről, = a nagygyűlésekről (pl. képviselői gyűlések). b) A tevékenység tartalma és hatása a falu életére A kérdések kitértek a gyűlések témájára, tartalmára, hatására. Külön kellett jeleznie a helyi szervezeteknek, hogyan reagáltak gyűlések szervezésével az ellenzéki pártok akcióira (4). Értékelni kellett a különböző csoportok előző jelentés óta végzett munkáját. E tekintetben különösen fontos információkat tartalmaz(hat)tak az űrlapokhoz kapcsolt részletes kiegészítések. c) A szervezetekben folyó munka minősítése A központi vármegyei titkárok

14 ellenőrző látogatásaik során heti jelentéseikben (8) 1—5-ig terjedő osztályzattal (az l-es volt a legjobb minősítés) minősítették valamennyi megvizsgált szervezet — vezetőinek munkáját, — az irodában folyó munkát, — a munkaívek

15 kezelését, —• a szervezéssel kapcsolatos hangulatot. Az ilyen osztályozás részben szubjektív, részben rendkívül elnagyolt és pontatlan. Mégis alkalmas lehet arra, hogy •— legalább tendenciáját tekintve — képet alkossunk arról: a falusi és városi szervezetek és vezetők mennyiben tudtak megfelelni a központ elvárásainak, a NEP tömegpárt jellegének. Az osztályzatokkal történő minősítés egyszerű feldolgozási lehetőséget kínál. A NEP országos vezetői felismerték: a pártszervezés megindítása, illetve folyamatos kiteljesítése csak akkor járhat sikerrel, ha pontosan feltérképezik és állandóan figyelemmel kísérik minden egyes község helyzetét (gazdasági, társadalmi viszonyait, a lakosság politikai orientációját), s ennek ismeretében határozzák meg feladataikat, módszereiket. Ezt a helyzetfeltárást szolgálták a községi statisztikai ívek (12), melyéket két alkalommal töltettek ki: ;1933. tavaszán, a községi szervezetek megalakulása előtt és 1934 áprilisában az előző kérdőív adatainak pontosítása és kiegészítése érdekében.

16 Ezekhez hasonló kérdéseket tartalmaztak a rendszeresen küldött községi, választókerületi és vármegyei jelentések (kérdőívek) (1)—(7). II. A községek (városok) gazdasági-társadalmi-politikai viszonyai 1. A gazdasági helyzet felmérését szolgálták a) a földbirtok megoszlására (birtokkategóriánként a szám és terület megjelölésével), 20