Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Füzes Miklós: Batthyány Kázmér hazaérkezett / 106–109. o.

iskola ugyanis ekkor felvette Batthyány Kázmér nevét. Nevét viseli 1984-től a Baranya Megyei Levéltár KISZ-alapszervezete is. Egy nagyméretű kiállítást sikerült a siklósi várban megvalósítani 1982-ben, melyhez anyagot az ország számtalan múzeuma és levéltára biztosított. Ujabb kamarakiállítás Pécsett állt össze a levéltárban a KISZ-alapszervezet névadója alkalmából. Batthyány tevékenysége a tudományos életben is egyre nagyobb figyelmet kapott. Sikerült tevékenységének átfogó képét megrajzolni, majd munkásságának egy-egy jelentősebb állomását mélységében is kidolgozni. Az örökváltság, a védegylet, a nemzetiségi probléma, hűtlenségi pere, memoárjának közzététele stb. kérdéseiről jelentek meg írások. A tágabb közvélemény is kezdett rá figyelni, így érkezett a hír, hogy Párizsban a Montmartre-temetőben levő sírját építkezés miatt lebontják. E helyzetben támadt az ötlet hazahozataláról, mintegy két évvel ezelőtt. A várbaráti kör vezetősége és tagsága ezt magáévá tette, majd ehhez a helyi, majd a megyei vezetőket is megnyerte. Ebben a helyzetben már lényegtelennek bizonyult a cáfolat, mely szerint a jelzett építkezés Batthyány sírját nem érinti. A hazahozatal lehetősége jogi, diplomáciai, pénzügyi stb. feltételeinek tisztázódását követően külügyminiszterünk határozott beavatkozását követően 1986 végén vált az ügy kézzelfoghatóvá. A központi párt- és kormányszervek döntése alapján végül is a hazahozatal, valamint a temetési szertartás és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat állami feladattá vált és országos jelentőséget kapott. A költségviselők között a Külügy- és a Művelődési Minisztérium is megtalálható. Párizsi külképviseletünk kapcsolatteremtését követően a Külügyminisztérium 1986. október 28-án utasította a követséget, hogy Párizs tanácsa illetékes osztályától szerezze be a kihantoláshoz szükséges engedélyt. A Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya jelentéséről, mely szerint a szükséges engedélyt megkapták, 1987. február 24-én kelt levélben értesült Siklós Város Tanácsa elnöke. Erre az időre már a hazaszállítás gyakorlati végrehajtásáról is született intézkedés. A francia temetkezési vállalattól a hamvak átvételét a Fővárosi Temetkezési Intézetre bízták. A kedvezőtlen időjárás miatt a kihantolás csak március 10-én történhetett meg, míg a hazaszállításra a MALÉV március 11-i járatával kerülhetett sor. A sajtó kapkodására, tájékozatlanságára jellemző, hogy sem Batthyány Kázmér pályafutásával, sem a hazaszállítással kapcsolatban hiteles tájékoztatást, kevés kivételtől eltekintve, nem tudott adni. Igaz, e ponton a szervezés sem állt feladata magaslatán, mert a hamvak ünnepélyes külsőségek közötti szállítása és fogadása nem történt meg. Az engedély megszerzése és az exhumálás közötti rövid idő erre nem is adott alkalmat. A Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya szervezésében már 1986. december 16-án megalakult az ünnepségsorozatot előkészítő és szervező operatív bizottság, melynek tagjai Siklós Város Tanácsa, a helyi Hazafias Népfront, a várbaráti kör, a Megyei Tanács V. B. Művelődési és Építésügyi Osztályai, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága, a megyei művelődési intézmények: könyvtár, múzeum és levéltár, a megyei Temetkezési Vállalat, a pécsi Családi Intézet képviselői voltak. A bizottság egy Siklóson szervezendő háromnapos ünnepségsorozat mellett döntött, melyet azonban nem az eredetileg elképzeltek szerint március 15-éhez kötött, hanem Batthyány Kázmér 180. születésnapjához, 1987. június 6-hoz. Az ünnepségsorozathoz csatlakozott még egy Batthyányhoz fűződő kiadvány megjelentetése is. A terveknek megfelelően valósult meg a program. Megjelent Batthyány Kázmér és a Magyar Védegylet c. kötet 5 szerzői ív terjedelemben Füzes Miklós előszavával és szerkesztésében. A kötet tartalmazza a Der Ungarische Schutz107